Az Etnopolis valójában egy város a városban. Így nevezzük az Interetno fesztivál területét a szabadkai városháza előtt, de csak néhány nap erejéig, augusztus vége felé. Ilyenkor bárki az Etnopolis lakója lehet. Idén az Interetno fesztivál 22-étől 27-éig tartott. A szabadkai Népkör MMK által szervezett rendezvény igencsak tartalmas programot kínált a fesztiválozó közönségnek.
A nyárhoz képest szokatlanul hűvös és esős idő „elmosta” ugyan a megnyitót, másnap került rá sor, de a csúnya idő hamar elmúlt, és ezek után a közönség a fesztivál végéig felhőtlenül szórakozhatott. Akárcsak az előző években, ezúttal is az ünnepélyes megnyitó és záróceremónia folyamán is felvonultak a résztvevő táncosok. Eközben a fesztivál táncpanorámáján szerbiai, magyarországi, észak-ciprusi, argentin, Costa Rica-i, uruguayi és oroszországi csoportok látványos fellépéseit élvezhettük. Egyes táncegyüttesek gyönyörű népviseleteikkel kápráztatták el a nézőket, míg mások fergeteges táncaikkal, lélegzetelállító mutatványokkal. A műsorvezető Kálló Béla színművész volt, aki minden este bemutatta a csoportokat.
Az Interetno fesztiválra mindig is jellemző volt, hogy az egész család részére kikapcsolódást nyújt. A gyermekek számára mindennap megnyílt az Aranykapu játszóház, ahol egyebek között arcfestészet és korongozás várta őket, de ügyeskedhettek a játszótéren is. Produkciókat is megtekinthettek. A szabadkai Gyermekszínház a Maskarádé című előadást játszotta, a Bóbita Bábszínház A kis gömböcöt hozta el, a Népkör MMK táncegyüttese pedig bemutatta a Hamupipőke táncjátékot. Gyakran láthattuk a színpadon a Juhász zenekart. Táncosokat kísértek, muzsikáltak a Hamupipőkében, és egy gyermekkoncertet is adtak, amelynek során hangszerbemutatót is tartottak.
A fesztivál folyamán azok is jól érezhették magukat, akiknek épp csak bámészkodni és sétálgatni támadt kedvük. A kirakodóvásár széles kínálatot nyújtott, némely standokon pedig régi, csaknem elfeledett mesterségeket elevenítettek fel. Idén Kalocsa került a középpontba. Hungarikumaink – A kalocsai népművészet címmel a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület mutatkozott be, az érdeklődők azt is megnézhették, hogyan készül a kalocsai minta.
Akik kifáradtak és megéheztek, a gasztrofaluban csemegézhettek. Sokan álltak sorba kürtőskalácsért, de népszerűnek számított a churro is, ami valójában egy spanyol csemege, sült tésztarudacskák, amit egyebek között belga csokival kínáltak. Az étel mellé jólesik inni is. Kellemes lazulást nyújtott a borutca, ahol vajdasági borászok kínálták boraikat, ezáltal is népszerűsítve a vajdasági borkultúrát. A borozás beszélgetésekre, barátkozásra is alkalmat adott, s mivel a borutcából remek kilátás nyílt a világzenei színpadra, így persze a színpadon zajló programokra is.
Újdonságnak számított idén, hogy a világzenei színpadot a színházépület előtt állították fel. Igen nagy közönsége volt az itt zajló műsoroknak. Felléptek távoli országok zenészei: Costa Rica, Argentína vagy Uruguay zenéinek a ritmusára sokan táncra is perdültek. Magyarországi együttesek is koncerteztek. Jól megmozgatta a közönséget a Góbé zenekar, a Romano Drom, a Cimbaliband és a Gypo Circus. Fellépett a Ravnica zenekar is, a fesztivál ráadásnapján pedig a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Faust.
Az Interetno idején éjszakai kikapcsolódást a Népkör MMK fesztiválklubja nyújtott, amikor a nemzetek táncházán lehetett mulatni, a Dolce Dance táncklub latin salsa estet tartott, zenélt a Night Cruisers Band és a Belau zenekar, felléptek a Junior Music Studio növendékei, de a zenekedvelőket DJ Norbee is várta.
A búcsú pillanatai mindig nagyon meghatóak, így volt ez a záróceremónián is. Uruguay táncosai alig tudtak elbúcsúzni a lelkesen tapsoló közönségtől, és többször visszafutottak a színpadra. Mások a csodálatos tűzijátékot bámulva eszméltek rá, hogy egy egész évet kell várni a következő Interetno fesztiválig.