Dragan Beretić (középen guggol), a Vojvodinašume vállalat munkása, a verseny legeredményesebb részvevője
– Már a második mandátumomat töltöm a Vajdaság Erdői Közvállalat élén, nagy változáson mentünk át a cég létrejötte óta, de mondhatom, hogy azóta is, amióta én 2005-ben átvettem a vezetést. Más gondolkodási mód, hozzáállás alakult ki a cégvezetésben, sokat tettünk a fiatalítás és a szakemberek képzése érdekében. Nekem mindig is az volt az elsődleges célom, hogy otthonossá tegyem a vállalatot, hogy az emberek jól érezzék magukat, hiszen nincs is ennél nagyobb öröm a főnök részére, amikor a beosztottak elégedettek. Mondhatom, hogy 2008-ig folyamatosan ívelt felfelé az anyagi helyzetünk, s aztán a gazdasági válság begyűrűzése miatt sajnos jött a tavalyi visszaesés, amit mindannyian megsínylettünk. A köztársasági törvény és a tartományi rendelet értelmében mindenkinek a fizetését csökkentettük, s most itt az ünnepi összejövetelen el is hangzott a szakszervezeti vezető, Radeta Mišević követelése, hogy oldjuk fel a fizetések befagyasztását. Én őt megértem, hiszen őszre szakszervezeti választás lesz nálunk, neki az a dolga, hogy a dolgozók érdekeit képviselje. Mi pedig keressük a lehetőséget, a törvényes és jogi formát arra, hogy közös nevezőre jussunk, és valamiképpen a bérek is növekedjenek.
– Mekkora az átlagbér a vállalatban?
– Az átlagfizetés 35 000 dinár. Igaz, hogy ez szép összeg, de mondhatom, hogy megdolgoznak érte a foglalkoztatottjaink, normarendszer van, és teljesítmény alapján történik a javadalmazás. Ezért nem számít ritkaságnak, hogy a favágók többet keresnek, mint az igazgató, mert jó a teljesítményük. A vállalat mutatói is jók, igaz, hogy közvállalat vagyunk, de mi gazdasági alapon működünk, úgyhogy szép sikerről tudunk beszámolni. Veszteségeink nincsenek, nem is voltak. A Szerbiában létező 500-600 közvállalat közül abba a tízbe tartozunk, amelyik pozitívan zárta a súlyos 2009. évet. Piacgazdálkodást folytatunk, immáron nyolc éve megélünk abból, ahogy gazdálkodunk. A 2008-as év volt a legsikeresebb a vállalat életében. Tavaly volt némi visszaesés, de a lehetőségek és a tennivalók gondos mérlegelésével a költségeket sikerült a minimumra csökkenteni. Ennek köszönhetően az idén már sokkal könnyebben indultunk. Úgy érzem, hogy megtaláltuk a ritmust, és minden partnerünkkel összehangoltan dolgozunk, kölcsönösen serkentjük és kiegészítjük egymást. Tavaly még versenyt, ünnepséget se rendeztünk, csak a munkára koncentráltunk, ezért most ez az idei összejövetel kiváló alkalmat adott lazításra, szórakozásra, barátkozásra.
A favágók valóban nagy lendülettel készültek a versenyre, az a céljuk, hogy eljussanak az októberben Zágrábban megrendezésre kerülő favágó világversenyre. Ez szorgalmas felkészüléssel megvalósulhat. A Delibláti homokpusztán összemérték erejüket a rönkvágásban, faágak vágásában, de volt ott fűrész-összeszerelő gyorsasági verseny és természetesen a favágó sport elit része, a precíz vágás. Tulajdonképpen minden fafeldolgozó és favágó gazdaságban van egy ilyen úgynevezett poligon, amelyen felkészülhetnek a versenyre a csapatok, mert négy résztvevője van egy csapatnak, és kiváló környezetben, munkájukat végezve edzhetnek naponta.
A verseny helyszínén friss levegőt szinte harapni lehet, olyan tiszta. Azt állítják a helybeliek, hogy a telepített akác- és fenyőfáknak köszönhetően szinte oxigéngyárrá vált a vidék, s talán még tisztább a levegő, vagy legalább olyan tiszta, mint a Zlatiboron. Egyébként a homokpuszták betelepítése Mária Terézia korára vezethető vissza. Akkor kezdték a homokot megfogni erdővel, fákkal. A növény gyökerének áldásos tevékenysége folytán ilyen ma a homokpusztaság, ahogyan (a képeken is) láthatjuk. Igaz, manapság egyre inkább teret hódít az a vélemény, hogy a legelő, a fű is meg tudja kötni a homokot, de vannak szakemberek, akik nem osztják ezt a nézetet, és a homok igazi őrének a fákat tartják. Az erdészek, a favágók mindenképpen ezt bizonygatják, és nem értenek egyet a nóta szövegével, miszerint: Erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni... Ugyanis kimondottan kedvelik a favágást.
