Falunapot tartottak szombaton az óbecsei községhez tartozó Dreán. A közelmúltban felújított kultúrotthon nagyterme zsúfolásig megtelt vendégekkel és falubeliekkel. Tiszteletét tette Knézi Péter , Óbecse polgármestere és Nagy Ildikó, a képviselő-testület alelnöke, valamint az óbecsei községi tanács és önkormányzat több tagja is. Az ünnepi művelődési műsorban a dreai gyermekek játékokkal és táncokkal mutatkoztak be, de vendégként felléptek az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör táncosai, a Csikós zenekar, Szerda Ákos, Szerda Zsófia és Kovács Franciska népdalénekesek, a Pergető együttes, a gunarasi Rozmaring asszonykórus, valamint a helybéli Bekecs nevű gyermektánccsoport is. A műsor után a Viennai Szent János-templomban megszentelték az új búzából készült kenyeret. A templomból a kenyeret a művelődési házba vitték a gyerekek, ahol Knézi Péter polgármester törte meg.
Az ünnepség keretében az idén először hirdettek versenyt, borjúpörköltek készültek a művelődési ház udvarán. A helyi mezőgazdasági szövetkezet csapatának főztjét ítélte legjobbnak a zsűri – ennek az elismerésnek Gyurcsik Rózsa és Blazsanik Piroska örülhetett.
Boja András elveszi a kenyerét
A vendégek között egyhavi Magyar Szó-előfizetést is kisorsoltak, a szerencsés nyertes Koleszár Erzsébet.
– Örülök, hogy a falumban megtartották és ápolják a hagyományokat. Úgy gondolom, nem fog a falu kihalni, lesz utánpótlás: majd negyven alsós kisdiákunk van, ők is kivették részüket az ünneplésből. Külön köszönet ezért Cseszák Bezzegh Julianna és Sánta Éva tanítónőknek, valamint Csepcsik Verona óvónőnek – mondta büszkén Boja András, a helyi közösség tanácsának elnöke.
Rotyog a pörkölt az udvaron
A falunapi ünnepséget az 1996-ban újraalakult helyi Kutaspuszta Kultúrkör szervezte, ekkor került sor az első kenyérszentelő ünnepségre is, amit azóta minden évben augusztus első hétvégéjén tartanak meg a faluban. A mai Drea 1904 és 1911 között jött létre, zömmel magyarok lakják, mintegy hatszázan. Nevét az egyik földbirtokosról, Kaćanskiról kapta, akinek kocsmája volt itt, és az volt a szokása, hogy igen gyakran dörzsölte a szemét. Trlja – mondja a szerb, amit a magyar ember nemigen tud kimondani, s lett belőle Treja, majd Drea.
Érkezik az új kenyér
A mai falu területén létezett korábban egy település, amelyet Kutas néven emlegetnek a levéltári adatok, a régi szenttamási kataszteri könyvekben pedig Kutaspusztának nevezik a vidéket. A Dreával egy helyi közösséget alkotó Mileševo szerb falu magyar neve emlékeztet erre, ugyanis magyar neve Kutaspuszta.
