A zsilip ma
Számtalan régi képeslap örökítette meg az óbecsei zsilipet, ami nem meglepő: megépítésekor tökéletes szerkezetével valóságos műszaki csoda volt – igazi világszám.
Az 1800-as években épült Ferenc-csatorna kedvelt horgászhely
1900-ig a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál ömlött a Tiszába. Mivel a folyónak minden évben annyira megemelkedett a vízszintje, hogy elöntötte a település nagyobb részét, a csatorna torkolatát Óbecsére helyezték át – a Ferenc József által elrendelt munkálatokat 1899-ben fejezték be. A Bácsföldvár és Óbecse közötti 8 kilométeres csatorna az akkor csupán 24 éves Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának a tervei alapján készült.
A felújítás alatt álló turbinaállomás épülete múzeumnak is otthont ad majd
Az óbecsei Türr István-zsilip a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Tisza felőli torkolatánál épült. A csatornát a magyar államtól Türr István vette át 75 évre használatra, a vízlépcső az ő megbízása alapján szintén Heinz Albert tervei szerint készült az 1895–1900-as időszakban. Egyes források szerint a vízszabályozó tervezésében Gustave Eiffel, a párizsi Eiffel-torony és a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője is részt vett.
Egy régi képeslap
Az elektromos meghajtású zsiliprekeszek működéséhez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatta – ez volt Európában az első elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő zsilip, de a maga idejében világviszonylatban is az egyik legkorszerűbb és leghatalmasabb építménynek számított. A zsilip tetejére kisebb gőzgép került, ami a vízáteresztő kapu nyitását és csukását tette lehetővé. Felavatására a későbbi elbeszélések szerint Japánból is érkezett küldöttség, de német, francia és brit szakemberek is a csodájára jártak.
Réztábla a zsilip alatt
A zsilip kapuit úgy méretezték, hogy a legnagyobb gőzhajók is átjuthassanak rajta, de akkoriban az utasforgalom is élénk volt a Tiszán: hetente kétszer közlekedett Szeged és Zimony között személyhajó, amely Óbecsén is kikötött, de az első világháború után belgrádi járat is üzemelt, és Törökbecsével is volt összeköttetés – a második világháborút követően a Jelena nevű hajó volt jóformán az egyetlen kapcsolat Bácska és Bánát között. Az 1877-ben épült folyami kapitányság épületét a töltés megerősítésekor, a hetvenes években rombolták le.
A zsilip oldalnézetből
A vízilabdázás hagyományát is a zsilipnek köszönhetik az óbecseiek, az általa bezárt víztükör ugyanis már a 20. század elején megteremtette a vízilabdázás feltételeit. Nem csoda hát, hogy az egykori Jugoszlávia nemzeti válogatottjának gerincét a becsei legénység képezte, bár ez a dicsőség (is) már a múlté.
A világ egykor legkorszerűbb zsilipje ma már nem működik – kiemelt jelentőségű ipari műemlékként és idegenforgalmi látványosságként tartjuk számon. A régi hajóáteresztő zsilip turbinaállomásának 2009-ben megkezdett felújításának második szakaszát – az óbecsei önkormányzat és a Vajdaság Vizei közvállalat együttes anyagi hozzájárulásával – a napokban fejezik be a szakemberek, és a tervek szerint az épületben jövőre egy állandó kiállítás is megnyitja kapuit. A felújítás során sajnálatos módon ellopták a leendő múzeum egyik kiállítási tárgyát, a turbinaállomás egyik használaton kívüli elektromos motorját – a műkincs a tolvajoknak teljesen értéktelen, a szakembereknek azonban rendkívül becses. Mivel kiemelt jelentőségű emlékműről van szó, ezért a tettért akár 10 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható az elkövető.
Pap József ZÁRADÉK Egy talicskányi földet arrább nem mozdítottak, És pörölyt meg fogót sem ragadott egyikük se, Mint városalapításkor Péter, az oroszok Borotváltképű, nyughatatlan és nagy álmú cárja, És csikónak se fogták be őket, mint boldogult Apámat meg Vida Ilka nénit (aki úgy emlékszik: „Wekerle csinálta a zsilipet Türr Istvánnal”), Meg a velük egyívású, jobbára már néhai lurkót A kubikostalicska elé, napi tíz krajcárért; Mégis az ő nevük díszlik itt, rangostul, Mívesen bronzba öntve, a mű homlokzatán, ilyképp: A Ferencz csatorna torkolatának Tisza-Földvárról Ó-Becsére való áthelyezése az 1894: III t.cz. értelmében megtörtént I Ferencz József Magyarország apostoli királyának dicső uralkodása alatt.- Építése elhatároztatott 1894. évben Wekerle Sándor ministerelnöksége és Gróf Bethlen András földmívelésügyi ministersége idejében.- Megkezdetett 1895. évben Báró Bánffy Dezső ministerelnöksége és Gróf Festetits Andor földmívelésügyi ministersége idejében.- Befejeztetett 1899. évben Széll Kálmán ministerelnöksége és Darányi Ignácz földmívelésügyi ministersége idejében.- Pontosan lajstromba venni már aligha tudnánk, hogy kik, Hányan és honnan valók voltak a föld- és vasmunkások, Akik e díszelgő nevek közt meg sem említtetnek. Írattasék hát oda utódaik záradékaként: A zsilipmű építése megkezdetett és befejeztetett A Tisza mente népének dolgos keze által. |
Fenséges látványt nyújt itt a Tisza
