Velebiten a falu felé haladva bárkitől megkérdezheti az ember, hogy merre van a Kravić fivérek háza. Mindenki tudja a választ és szívélyesen útbaigazít. Szép kis fehér házon nagy, fából készült cégtábla hirdeti, hogy itt készül a környék legfinomabb, és már szélesebb körökben is ismert pálinkája. A Kravić -féle „gyümölcstej” .
Amikor belépünk az előszobába, szinte nem látjuk a falat, annyi elismerés, oklevél, plakát, dicsérő levél sorakozik egymás mellett, mind valamelyik pálinkafajtát minősíti vagy értékeli. A két fivér, Miloš és Danilo nem is emlékszik arra, hogy mióta foglalkozik pálinkafőzéssel. Mindig is készítettek pálinkát, s már azt sem tudják pontosan megmondani, hogy mióta járnak versenyekre, megmérettetésekre. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi pálinkaversenyeken is részt vesznek. Az utóbbi tíz évben bizony rangos elismerésekkel és díjakkal érkeztek haza egy-egy ilyen megmérettetésről.
– Mi a titka a jó pálinkának? – kérdezzük a barátságos és készséges vendéglátókat.
– A mi pálinkánk környezetbarát ital, tiszta gyümölcsből készül, azt is mondhatnám, hogy gyümölcstej. Hosszú évek során kialakított módszerekkel dolgozunk, amióta az eszemet tudom, mindig főztünk pálinkát, már a nagyapánk és az apánk is ezzel foglalkozott. Persze, az öregektől átvett módszert mi fokozatosan fejlesztettük, mindig jobb és minőségibb ital készítésére törekedtünk, és ehhez az irányelvhez továbbra is tartani fogjuk magunkat. Mondhatom, hogy felkészülten várjuk a 2010-es évet, az új pálinkatörvény életbeléptetésének évét. Mindent előkészítettünk, tudjuk, hogy könyvelést kell vezetni, élelmiszeripari mérnökökkel kell ellenőriztetni az ital minőségét, és számos más feltételnek eleget kell tenni. Korábban is mindig küldtünk mintapéldányt és ellenőriztettük a pálinkánkat. Mondhatom, hogy az ellenőröknek soha nem volt kifogásuk a minőségre. Nem is lehetett, hiszen mindig egészséges, tiszta, jó gyümölccsel dolgoztunk, mert jó pálinkát csak így lehet készíteni. Állítom, hogy tisztább és környezetbarátabb italt állítunk elő, mint a gyárak. Nem akarok neveket említeni, de mindenki tudja, hogy kik foglalkoznak italkészítéssel. Nálunk véletlenül sem fordulhat elő, hogy aroma kerül a pálinkába, csupán gyümölcs, és abból is a legjobb minőségű – mondja Miloš, majd Danilo veszi át a szót.
Mi hobbitermelők vagyunk, de bizony nagyon is komolyan űzzük a hobbinkat. Sikerült olyan technológiát kifejlesztenünk, amelynek köszönhetően nagyon jó minőségű, színvonalas italt tudunk előállítani. Nem véletlen, hogy a versenyeken első díjat nyerünk, mint legutóbb is Gyulán. Bátran mondhatom, hogy ma már nem kell reklámoznunk magunkat, a jó pálinkának nem kell cégér. A Kravić fivérek nedűjét széles e környéken ismerik. Szállodák, éttermek számára vásárolnak nálunk, azt mondják, hogy a vendégeik kérik a mi pálinkánkat, és természetesen amint belekortyolnak, rögtön felismerik.
– Milyen fajta pálinkát készítenek?
– Erre tréfásan azt mondhatnám, hogy jó fajtát, de inkább felsorolnám. Ötféle pálinkát főzünk: barack-, körte-, birsalma-, szilva- és szőlő-, az utóbbi időben pedig egyre fontolgatjuk, hogy a meggypálinkát is készítsünk. Az idén nagyon jól termett a barack, azt hiszem, hogy sok és jó minőségű pálinka lesz. Szeretjük a barackpálinkát, de nem csak mi, a vendégeink, a klienseink is gyakran ezt a fajtát kérik tőlünk. Százhetven saját barackfánk van, de ez nem elégíti ki az igényeket, ehhez a mennyiséghez még vásárolunk gyümölcsöt, persze nagyon odafigyelünk arra, hogy kitől mit vásárolunk. Csak a legjobb minőségű áru jöhet számításba és nagy súlyt fektetünk a tisztaságra, a higiéniára és a feldolgozás technikájára. Az utóbbi időben érdekes módon nagy igény mutatkozik a barackmag iránt, úgyhogy belekezdtünk a magszárításba is, és ha eljön az ideje, leszállítjuk a felvásárlóknak – veszi át a szót ismét Miloš.
Végigjárva ezt a velebiti pálinkafőző tanyát, szemügyre véve a berendezéseket, érezve a hangulatot, valamint ismerve a környék gazdagságát (hiszen a szomszédságban van a Kapitány-rét, ahol kajakozni, strandolni is lehet), felvetődik az emberben a kérdés: a Kravić fivérek gondoltak-e már arra, hogy falusi turizmussal is foglalkozzanak. Azt válaszolják, hogy igen, de a rengeteg munka mellett egyelőre ezt nem tudják vállalni, hiszen amikor beköszönt az idény, a pálinkafőzés roppant nagy odaadást és robotmunkát igényel, reggeltől estig megállás nélkül dolgozni kell. De ha lesz rá mód, igény és a kanizsai községi szervek részéről sem fog hiányozni a jóakarat, minden bizonnyal hamarosan a falusi turizmus gondolata is megvalósulhat Velebiten.
A pálinkafőzés velebiti nagymesterei
A gyümölcsösben
A jó körtepálinka titka – minőségi császárkörte
