Az oromhegyesi Faluházban a magyarkanizsai község hagyományőrző csoportjai vidám hangulatban idézték fel a szőlőtermesztéshez és a borkészítéshez kapcsolódó népszokásokat, énekeltek, adomáztak, különféle feladatokat oldottak meg szórakoztatva ezzel a szépszámú közönséget. Az elmúlt hét végén megtartott, immár XXII. Gazdagág Hagyományőrző Szemlén 11 csapat vett részt, a szomszédos községeket Tornyos és Hajdújárás képviselte.
Koncz Lázár, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke a szervezők nevében a következőket mondta:
– A szemléken minden évben igyekszünk hagyományápolással kapcsolatos témákat feldolgozni, volt már családfakészítés, lakodalom, disznóvágás, a lóhoz kapcsolódó szokások, de vallásos témákkal is foglalkoztunk, a búcsújáráshoz, az adventhez kapcsolódó érdekes szokásokat elevenítettünk fel. A hagyományőrző csoportok, művelődési egyesületek a feladatok megoldásakor a saját környezetük még élő szokásvilágából is merítenek, amivel hozzájárulnak e népszokások megőrzéséhez és továbbadásához.
A csapatok a nótázó bevonulás után bemutatkoztak, majd bordalokat és ivónótákat énekeltek, a magyar költők borköszöntő verseiből adtak elő. Minden csapat jól felkészült a szőlészet és borászat témakörből, a metszéstől az újbor készítéséig. A tizenegy csapat a témához kapcsolódó saját kis kiállítást készített, bemutatták a szőlőtermesztés és a borászat hagyományos eszközeit. Az érdeklődők megkóstolhatták a szőlő és a bor felhasználásával készülő ételeket és italokat. A látottakat és hallottakat a Bodor Anikó, Bárkányi Ildikó, Nagy Abonyi Ágnes, Vukosavljev Ivánnégytagú zsűri értékelte és szakmai tanáccsal látta el a fellépőket.
– A kiállításra minden csoport szépen felkészült, minden csapat megérdemli a dicséretet. Impozáns volt a bevonulás, változatos volt a kiállítás. A legtöbb tárgyi emléket a tóthfalusiak állítottak ki, de minden asztalnál volt különlegesség. Meg kell említeni a völgyesiek szép kereplőjét, különleges hajtogatott kuglófot és papírvékony tésztájú rétest készítettek. Az oromiaknál finom szőlőpálinkát ittunk, szép régi csobolyóból. A hajdújárásiak több régi eszközt, kecskeméti ollót, rézpermetezőt is hoztak. A tornyosiaknál finom volt a borban párolt berkenye, a tárgyakat szép fehér hímzésű terítőn tették közszemlére. A martonosiaknál különleges volt a szőlőlevélbe csavart töltike, amit a szőlőben dolgozó munkásoknak helyben szoktak elkészíteni. Az oromhegyesiek a témához illő nagy gonddal összeállított fotókiállítást készítettek, ki kell emelni receptes könyvüket. A kispiaciak finom házi sajtot és musttal készült kenyeret hoztak. A horgosiaknál többféle szőlőkötöző anyagot, a magyarkanizsaiaknál szép tablót láttunk a présekről, és sokféle kabaklopót – mondta a kiállítást értékelő Bárkányi Ildikó.
– Egyre tömegesebb és egyre jobb a Gazdagág. A hagyományőrző csoportok egyre több szempontot vesznek figyelembe a népszokásokból. Kifogásolni lehet viszont, hogy eddig a kiállítás tárgyai a népi hagyományt reprezentálták, most viszont már ide is betört az internet. Mindenféle modern étkeket is találunk az asztalon, nem baj, ezeknek a készítését is meg lehet tanulni, viszont a hagyományos dolgok kezdenek háttérbe szorulni – mondta Bodor Anikó, a zsűri elnöke.
