Turisták ezrei állnak a Staroméstské námésti, azaz az Óvárosi tér közepén, és felfelé néznek. Van, aki hátrahajtott fejjel, tátott szájjal figyeli a bábuk vonulását, van, aki ostyát ropogtatva, vagy forralt bort kortyolgatva pislog a magasba. Nézik hogyan jönnek ki a figurák, sorban: a tizenkét apostol, hat balról, hat jobbról, azután az ablakok becsukódnak és kukorékol a kiskakas, majd megjelenik a Halál. A kaszás csontváz megfordítja a homokórát, majd meghúzza a lélekharangot. Bim-bam, bim-bam, és ezzel vége is az óránkénti, zenélő látványosságnak. Ez az Orloj – és ez Prága. Számomra a legmaradandóbb élmények egyike az ezertornyú városból.
Az Orloj nemcsak látványos, mozgó, zenélő óra, az apostolok, a csontváz, a fukar, a tékozló figurái, de maga a csillagászat tudománya is. Az 1410-ben készült csodagép mutatja az évet, hónapot, napot, órát, a nap és a hold keltét és nyugtát, valamint az égi jeleket. Három részből áll: alul van a kalendárium-óralap, ezt követi a naptár, legfelül pedig a bábjáték, amelynek harangjátékához, keletkezéséhez különös legenda is társul. A prágai elöljáróság félt, hogy az órás másutt is épít egy ilyen szerkezetet, ezért megvakíttatta, ám a mester nem hagyta annyiban a dolgot, mielőtt meghalt, az Orlojhoz vezettette magát, belenyúlt a szerkezetbe, és azt egyetlen mozdulattal elrontotta. A szerkezet megállt és a legenda szerint 1600-ig nem tudták megjavítani.
Minden városnak megvannak a maga históriái. Talán Prágának egy kicsivel több van az átlagosnál. Az egyik szerint, ha az óra megáll, nagy veszedelem fenyegeti a várost. Azt mondják: legutóbb a 2002-es árvíz előtt állt meg.
Az Óvárosi tér, mint mindig, most is – noha március eleje van – nyüzsög a turistáktól. Az emberek jó hangulata egyszerűen ragad a másikra, csupa elégedett arcot látni, ahogy csodálattal nézegetik a tér többi nevezetességeit: az öt épület együttese alkotta városházát, a Tyni Szűz Mária-templomot, Husz János szobrát.
Prága már a középkorban kitüntetett szerepet játszott Közép-Európa fejlődésében és kultúrájában, azóta is a világ egyik legszebb városaként emlegetik. Történelmi központját 1992-ben az UNESCO Világörökség védelme alá helyezte. Prága életében a turizmus igen fontos tényező, tavaly 5 millióan látogattak ide a világ minden részéről. A közelmúltban a legtöbb beruházás, felújítás éppen az idegenforgalom jegyében valósult meg.
135797531
Az Óvárosi térről a Károly híd felé vesszük az irányt. A környék a szűk utcácskáival teljes egészében a turisták kiszolgálására rendezkedett be: a házak földszintjén a kis üzletek, éttermek, sörözők, kávézók, cseh kézművesekportékái, kínálatai közül lehet válogatni. Feltűnően sok bábut árulnak, boszorkányt, fantomot, királykisasszonyt, repülő kacsát meg egyebet, minden mennyiségben. Így lett üzlet a több mint 150 éves cseh művészi bábjátszásból. A városban ma is több bábszínház működik, itt alapították meg 1952-ben a világ első bábiskoláját a színművészeti akadémián. Az utóbbi évek sikertörténete pedig a Nemzeti Marionett Színház Don Giovanni előadása.
A legenda szerint a házat, amelyben Szűz Mária élt a kis Jézussal Názáterben, 1291-ben az angyalok átvitték Itáliába, hogy megóvják a hitetlenektől, akik elfoglalták a Szentföldet. Ez a hely Itáliában az Ancona melletti Loreto volt. A ház nagy tiszteletnek örvendett, és a barokk időkben sorra épültek másolatai egész Európában. A prágai Loretó 1626-1627-ben Katharina von Lobkovitz adományából épült. Ma zarándokhely
Prága egyik jelképe, a képeslapok sztárja, a Károly híd rengeteg embert csalogat. Érdekessége, hogy hajdanán kikérték az asztrológusok véleményét, hogy mely időpont a legkedvezőbb az építkezés megkezdésére. A csillagok az oroszlán jegyét jelölték ki és az 135797531 számsort. Ennek megfelelően 1357. szeptember 7. napján 5 óra 31 perckor fektették le a híd alapkövét. Fokozatosan helyezték el rajta az egyes szobrokat és szoborcsoportokat, melyeknek a száma eléri a harmincat.Elsőként a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló került ide. A legenda szerint a főpapot azért vetették a Moldvába, mert a királyné gyóntatójaként nem volt hajlandó elárulni az uralkodónak felesége rábízott titkát. A szent szobrát ma a turisták ezrei abban a reményben érintik meg, hogy kívánságuk teljesüljön.
A Károly hídon, Nepomuki Szent János szobra előtt
A hídon egyébként kézművesek, portré- és tájképfestők, próbálkoznak alkotásaik, munkájuk eladásával. Habár ez Prágában teljesen megszokott, engem ezen a helyen kissé zavart, abban pedig szinte biztos vagyok, hogy sokan az árusok kavalkádja miatt nem is fordíthatnak olyan nagy hangsúlyt a híd és környékének szépségeire, mint az árusok kínálatára, pedig a hídról gyönyörű a kilátás. Az ember sokáig képes elnézegetni a Moldva két oldalán húzódó színes épületeket, a házak közül előbukkanó templomtornyokat, a Moldván sétahajókázókat, és persze Európa legnagyobb középkori várát, a Hradzsint.
Gazdag kulturális élet
A várbanlegalább egynapos nézelődés vár a turistára. Itt van a Szent Vitus-székesegyház – ebben őrzik a királyi koronát 7 lakat alatt, mint a mesében –, a Loreto, ahol minden kerek órában szép harangjáték hangzik fel. Látványos az óránkéntiőrségváltás a Királyi Palota előtt, a világ egyik legnagyobb gyűjteményéből álló játékmúzeum, amelynek még az ókorból is vannak darabjai. A várbéli séta hangulatos része az Aranyművesek utcája. A legenda szerint II. Rudolf ezekben a parányi házacskákban helyezte el alkimistáit, s azzal bízta meg őket, hogy állítsák elő az örök életet biztosító elixírt. Később a város aranyművességének központjává vált. A Hradzsinban annyi a látnivaló, hogy könyvet lehetne írni... És a várban lévő különböző rendezvényekről, kiállításokról is.
Ahol sok turista fordul meg, ott jó üzletet lehet csinálni, a prágai sonka ugyanolyan keresett, mint a sör
Prága kulturális életerendkívül gazdag. A belvárosban lépten-nyomon Mozart-hasonmásokkal találkozunk, akik szórólapokat osztogatnak az aznapi vagy a közeli színházi előadásokra, hangversenyekre invitálnak. Ottjártunkkor csupán a komolyzene kedvelői legalább 10 rendezvény közül kedvük szerint válogathattak délután ötórai és este fél nyolcas kezdettel. Már most hatalmas plakátok hirdetik, hogy augusztusban a világhírű spanyol tenort és karmestert, Plácido Domingót várják Prágába.
Egy söröző a sok közül
Érdemes megnézni a Vencel-teret, amely a modern Prága központja, rengeteg bolt, hotel, mozi, iroda, étterem, kávéház található itt. Ha valaki vásárolni szeretne, ez kitűnő hely arra. Még ha a modern Prága Dior-, Chanel- és más luxusüzletekkel tarkított sétálóutcáiban császkál az ember, akkor sem lehet elmenekülni a történelem elől. Ha csak kávét, sört szeretnénk inni, vagy finom knédlire vágyunk, mire betérünk egy étterembe, kiskocsmába, addigra már belénk ivódott valami a régmúlt időkből.
Az üveggyártásnak Csehországban nagy hagyománya van. Szebbnél szebb dísztárgyakat, ékszereket készítenek
Azt mondják, hogy a prágai konyha éppen annak való, aki szereti az egykori monarchiában népszerű ízeket, és főleg fütyül a koleszterinszintjére meg a fogyókúrájára. Az ételeket természetesen a nemzeti itallal, a sörrel illik leöblíteni. Ha valaki sört rendel, azonnal félliteres korsóban hozzák ki. A kisebb adagot külön kell kérni. Az átlagvendégnek állítólag 5-6 korsónyi a kapacitása, a csúcstartó 30 korsó fölött jár. A kiürült pohár láttán a pincér máris kínálja a másikat...
Prágában újabban igen népszerű a thai masszázs. Több szalon kínálja szolgáltatásait, köztük ezt a nem szokványos bőrradírozást. Amíg a vendég a kirakatban ülve egy akváriumba lógatja a lábát, addig a benne lévő halacskák letisztítják róla az elhalt hámréteget, gombákat...
