A magyarországi Orosháza Békés megye második legnagyobb városa, és az Orosházi Kistérség központja. Egyaránt ismert mezőgazdaságáról és iparáról, s ezt a kettősséget ábrázolja a város arculata is, ahol a régi időkből fennmaradt falusi házakkal és a modern kor építményeivel egyaránt találkozhatunk.
Orosháza az országot átszelő utak kereszteződésén épült, és ez a tény nagyban felgyorsította fejlődését. A tipikus agrártelepülésen a földművelés és a nagyállattartás mellett a 19. század végére az ipar is jelentősen fellendült. Az akkori társadalomra a falusias paraszti és kisvárosi polgári vonások is egyaránt jellemzőek voltak, a hetipiacok és a vasút pedig fellendítette a kapitalista fejlődést. A kézműipar mellett a malomipar, cirokseprűgyártás és a téglagyártás vált jelentős ágazattá. Orosháza, átvészelve a történelem viharait, 1946-ban elnyerte a városi rangot. A földgázkutatás és az üveggyár beindítása új lendületet kölcsönzött a fejlődésnek.
Orosházán a Széchenyi-program által jelentős fejlesztések történtek az elmúlt években, és az európai uniós pályázatoknak köszönhetően egyre több partneri kapcsolat alakult ki és több közös projektum is megvalósult Orosháza és Vajdaság között is.
A mai város története a vidék 18. századi újratelepülésével kezdődik, amikor a Tolna megyei Zombáról elüldözték az evangélikus hitű jobbágyokat, akik ezután az orosházi pusztát vették birtokukba. A város kései barokk stílusban épült evangélikus templomának oltárja előtt máig őrzik az első telepesek Zombáról hozott harangját. A város egész évben számtalan látnivalóval és rendezvénnyel várja a látogatókat. A Szántó Kovács János Múzeum Viharsarok népe elnevezésű állandó kiállítása révén megismerkedhetnek a város történetével, melyet időszakos kiállításokkal tesznek érdekessé, s tervben van a múzeum bővítése is. Orosházán található az ország egyetlen Kútmúzeuma, ahol az elmúlt 100 esztendő különféle kúttípusai tekinthetők meg, a Rágyánszki Arborétumban pedig több mint kétezer növényfaj hatezer változata található meg.
A térség másik nevezetessége az ősi magyar rackanyáj és a szürkemarha gulya, a várost övező sziki legelőkön, természetes élőhelyükön. A mintegy ötezer-hatszáz hektár területű nemzeti park több ezer darunak, vadlibának is otthont ad. Az állomány fenntartása mellett a helyiek bevonására, a hagyományok megismerésére és megőrzésére is igyekeznek nagy súlyt fektetni, s egy bemutató központot terveznek létrehozni a turisták számára.
A város kulturális kínálatából érdemes kiemelni a Nemzetközi Hajómodellező Versenyt, az Orosházi Nyári Kulturális Napokat, a Nemzetközi Lovasbajnokságot vagy a júniusban megrendezésre kerülő motorostalálkozót. A város gasztronómiai különlegessége a híres orosházi kenyér és libamáj, ehhez kapcsolódik az augusztus 20-án és a környező napokban megrendezett Európai Kenyérünnep, melyet természetesen a kenyér fővárosában, Orosházán rendeznek meg.
Tourinform információs iroda teljes körű tájékoztatás nyújt a látványosságokról, aktuális rendezvényekről és szálláshelyekről egyaránt, az iroda mellett lévő Gyopáros Mini Galériában pedig időszakos kiállítások tekinthetők meg.
Orosháza belvárosától nem messze, a Gyopáros-tó partján található a Gyopárosfürdő, az Alföld gyöngyeként ismert üdülőhely. Gyógy-, park- és élményfürdő várja a vendégeket. A három tóból álló tórendszer gyógyhatású vize különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására és rehabilitációs kezelésekre kiválóan alkalmas. A park- és élményfürdőben többek között négy beltéri és három kültéri medence, szaunák, csúszdák, szolárium, pezsgőfürdő, masszázs várja a pihenni vágyókat. A város turizmusa zömmel a fürdőkomplexumra épül, ezért számos szállás, hotel, panzió, kemping található a fürdő területén és közelében, valamint a városban is. Gyopárosfürdő jelképe, az egykori Víztorony jelenleg kilátóként funkcionál, ahonnan belátható a tórendszer, de a Gyopáros történetét bemutató fotókiállításnak is otthont ad.
