Fő a biztonság – a látvány másodlagos (Miskolci Magdolna és Ótos András felvételei)
Amikor csóró egyetemisták, majd alulfizetett munkakezdők voltunk Újvidéken, akkor az albérleten túl másra nemigen futotta az ösztöndíjból, mint ahogyan a gyakornoki fizetésből sem. Ezért néhány színház- és mozielőadáson kívül a meg-megújuló kirakatok nézegetése és a hosszú séták jelentették sokunk számára a szórakozást.
Egyre több kirakat kínálja önmagát
Szerettem a hangulatos kisboltokat, a nagyválasztékú áruházakat, az évszakokhoz igazodó, az ünnepváró dekorációkat, az árukínálatot választékosan bemutató elrendezéseket, a bővülő kínálatot figyelembe ajánló felhívásokat.
Eladó takarók, vagy a ruhákat védik a naptól? Vevőcsalogató dekoráció?
Később is szívesen megnéztem az utamba kerülő kirakatokat, falun-városon egyaránt, és bizony gyakran vásárlásra csábított egy-egy szép ruhadarab, csinos cipő, öblös táska, ízlésesen tálalt élelmiszer, figyelemfelkeltő árengedmény, valamilyen újdonság. Meglátni és megszeretni egyetlen perc műve volt – tipegtem boldogan a kis fekete tűsarkúmban, miután az utolsó párat vette ki a kisvárosi cipőbolt kirakatából a kereskedő.
Manapság nem csábítanak be a boltba, nem ingerelnek vásárlásra, nem késztetnek költekezésre a kirakatok. Nem is nézegetem őket – mert lassan már sehol sincsenek. Előbb a raktáráruházakban kellett megszokni, hogy egyáltalán nem szűrődik be természetes fény, majd a mindenféle (hiper, szuper meg a mega) marketekben harapózott el a szokás, hogy befestették a hatalmas üvegtáblákat, elzárva a külvilágtól a boltost, az üzlettől meg a külvilágot.
Manapság a legkisebb falusi boltok szintén kezdik majmolni a multikat, az eddigi hangulatos kirakataikat rikító mázolmányok váltották fel. Ha nem tudom, kívülről nem sejthetem, mit kínálnak odabenn.
Eddig kintről is láthattam, melyik sorban kelletik magukat az édességek, hol sorakoznak a tisztítószerek, hányféle üdítőből vagy sörből választhatok – és ami egyáltalán nem mellékes: akkor is kedvesen biccentettünk egymásnak az eladóval, amikor éppen nem tértem be a boltba.
Se cipő, se fotóanyag, csak űr a rácsok mögött...
Egy gazdasági szakmai összejövetelen hangzott el, hogy manapság a göngyölegnek nemcsak az áru szállításában és kínálásában, hanem a népszerűsítésében is egyre nagyobb szerepe van. Az előadó néma eladónak nevezte a megfelelő csomagolást. Szerintem a szép kirakat még hatékonyabb néma eladó lehet.
Lalo cipői
Valamikor a kirakatrendezés nem szakma, hanem hivatás, elhivatottság, sőt, művészet volt. Szerencsére azért ma is akad olyan boltos, aki tudja, hogy a vevő nagyon is meglátja, amikor a külcsínből sejlik a belbecs. Hozzá még beinvitál a beszédes néma eladó.
