A kenyér mintegy 6000 éve része az ember történetének, az emberiség legnagyobb értéke, elválaszthatatlan része a civilizációnak, létünknek és kultúránknak.Világviszonylatban az egyik legelterjedtebb élelmiszer, olyan termék, amellyel még soha senki nem telt be. Oka van annak, hogy azt állítják: a kenyér valójában csodának számít, és szellemi, vallási, valamint kulturális jelentőséggel bír. A kenyér nemcsak étel, hanem az élet,a gazdagság és a szellemiség szimbóluma is. A kenyér, amely mellett a bánatot is könnyebb elviselni, mindenütt más és más. A föld minden embere, népe számára közös dolog, mégis különböző története van.
Újvidéki látogatók egy csoportja Jeremić asszony magyarázatát hallgatja
Ez ösztönözte Slobodan Jeremić-Jeremija festőművészt arra, hogy valóra váltsa több évtizede dédelgetett álmát és a szerémségi Pećinci faluban létrehozza a Kenyérmúzeumot.
A gazdag gyűjtemény egy része
– Agyűjtemény elsődarabjaitférjem szerezte 1974-ben, majd az évek hosszú során fáradhatatlanul járta az egykori Jugoszlávia falvait. Csaknem hétszáz településre látogatott el, közben kutatott, kereste a régmúlt tárgyi emlékeit. Munkája nem volt hiábavaló, hiszen eddig több mint 2000 néprajzi tárgyat gyűjtött össze, és állított ki. Valójában ez alkotja családi múzeumunkat, amelyet 1995-ben nyitottunk meg. A férjem festőművész, jómagam könyvtáros vagyok, Jelena leányunk pedig művészettörténész. Mi azt szoktuk mondani, hogy a Teremtő minden embert megajándékozott valamivel, nos, aki többet kapott, annak nagyobb a felelőssége, hogy másokkal megossza. A férjem azért dolgozik, hogy másoknak örömet szerezzen.
Védszent-napi kenyerek
- Az épület is a férjem keze munkája, állandóan változtatja, bővíti. Jelenleg a családi kápolna építésén munkálkodik, ezt Szent Miklósnak, a családunk védőszentjének tiszteletére emeljük. A belsejét a férjem festményei fogják díszíteni.
- A múzeumot úgy alakítottuk ki, mint egy utcát, és a föld–kenyér–ég ciklust jelképezi. A föld pavilonjában a mezőgazdasági eszközök állnak – magyarázza BiljanaJeremić, a festő felesége, és máris mutatja az itt látható hatalmas gyűjteményt.
Megtalálható itt a föld megművelésére használt tárgyaktól kezdve, egészen a búza- és kukorica-feldolgozásához szükségeseken át a kenyérdagasztáshoz szükséges tárgyakig, kellékekig minden. A paraszti háztartásban a kenyérsütés az asszonyok dolga volt, amely fizikai erőkifejtés tekintetében felvette a versenyt a férfiak munkájával. Egy egész terem állít emléket a kenyérsütő asszonyoknak.
A kenyérmúzeum valójában a kenyérhez fűződő szokások hagyományának ódája. Központi gyűjteményét az ún. szertartási kenyerek alkotják. Jeremija mester mintegy 90, Szerbiában készülő rituális kenyeret gyűjtött össze. A legtöbb és a legfurcsább fajtája a karácsonyi kenyérnek van. Az esküvői kenyereket például piros almával díszítették, amely az egészséget szimbolizálja, tésztából készült madárkákat is helyeztek rá, ez azt jelezte, hogy a család menyasszonylánya csakhamar kirepül a fészekből.
Az udvarban lévő kemence nemcsak látványos, hagymányos paraszti kenyeret sütnek benne
A mester kezdetben a vászon és az ecset segítségével mesélt, a kenyér történetét festményeinörökítette meg. Az egyiken például a kemencéből éppen kikerült kenyeret látjuk, de kép készült a karácsonyi, a húsvéti, a védszent-napi kenyérről is.
Tavaly mintegy tizenötezren látogatták meg ezt a nem mindennapi magángyűjteményt. Noha Pećinci nem tartozik az ismert idegenforgalmi célpontok közé, mégis, ha arra visz az utunk, szakítsunk egy kis időt, és nem bánjuk meg, ha betérünk Jeremićékhez. Mindekit tisztelettel és szeretettel várnak.
Biljana Jeremić: Ami itt látható, az mind a férjem fáradhatatlan munkájának és kitartásának az eredménye
A múzeum falait a mester festményei dísztik
A mester nemcsak gyűjtötte, hanem a vásznon meg is örökítette a szertartásokra készített kenyereket
