Az immár nagy hagyománnyal bíró, az idén nyolcvanadik évfordulóját ünneplő zágrábi Ady Endre Kultúrkör a múlt szombaton és vasárnap Hangya Andrásra, egykori kultúrköri titkárra és elnökre emlékezett képeinek kiállításával, születésének 100. évfordulóján. Mintegy száz festményének és rajzának reprodukciójából és a Hangya-hagyaték dokumentumaiból rendeztek kiállítást az Ady Körben, a város Kisebbségi Tanácsának hírlevele, a Zágrábi Magyar Közlöny viszont gazdagon illusztrált különszámot jelentetett meg Kalapis Rókus szerkesztésében a születési évforduló tiszteletére. Az eseményt érdeklődőként számos jelenlegi tagon kívül megtisztelte Jósvai Lídia, az egykori újvidéki majd budapesti újságíró-riporter is, jelenleg Magyarország zágrábi nagykövetségének kulturális attaséja.
A kiállítás megnyitására Bordás Győzőt, napilapunk igazgatóját kérték fel, aki annak idején életműinterjút készített Hangya Andrással, és szerkesztette a róla szóló, 1984-ben megjelent képzőművészeti monográfiát. Megnyitóbeszédében Bordás Győző felelevenítette a festővel való találkozásainak emlékét, s vázolta Hangya András életútját és munkásságának főbb állomásait. Kiemelte, hogy autodidaktaként indult, s az úgynevezett szociális irányzathoz tartozott, majd a belgrádi akadémián Petar Dobrović tanítványaként, a zágrábin pedig Ljuba Babić és Andro-Vid Mihičić irányítása alatt már az ötvenes években a vezető jugoszláv figuratív festők táborába tartozott, s a nemzetközi tárlatokon, például Lyonban, Bernben, Londonban… is olyan ismert festőkkel szerepelt képeivel mint Nedeljko Gvozdenović, Milan Konjović, Petar Lubarda, Mića Popović, Oskar Herman… Ezt megelőzően Szabadkán figurális rajztanfolyamot indított, amelyen akkori fiatalokat fedezett fel: Petrik Pált, Sáfrány Imrét, Vinkler Imrét, Kalmár Ferencet, Faragó Endrét…
Bordás Győző felelevenítette személyes kapcsolataik és másfél évtizedes levelezésük történetét is, amely méltó helyet kapott a Híd több évfolyamának számaiban, s szólt arról is, hogy Hangya András, bár magányosan és visszavonultan élt Zágrábban, két évtizeden keresztül a Magyar Szó megbecsült illusztrátora és karikaturistája is volt. Főleg folytatásos regényeket illusztrált és Gál László Grimasz című szatirikus mellékletének karikaturistája volt. Élete folyamán a barátoknak és ismerősöknek szétküldött mintegy ezer úgynevezett levélképével, amelyek festői erényeit éppúgy jelzik, mint vásznai, sajátos műfajt is teremtett, amelyekre a hatvanas években először angliai kritikusai figyeltek föl egy londoni kiállításán.
Lévén Hangya András moravicai születésű, zágrábi kiállítására valójában az Ady Endre Kultúrkör és a bácskossuthfalvi 9+l képzőművészeti csoport közös szervezésében került sor, s így a megnyitón e csoport néhány tagja és a község helytörténészei is jelen voltak: Gulyás László, Papp László, Besnyi Károly, id. Novák Mihály, Jakobovics Angéla, Zsáki István és ifj. Novák Mihály. A vendégek ajándékba vitték a nemzetközi művésztelepük harminc évét bemutató és gazdagon illusztrált krónikát és az éppen a napokban megjelent – többek között a Hangya-évforduló tiszteletére is készült munkát – a szabadkai Városi Múzeum kiadásában Ninkov Kovačev Olga és Ljubica Vuković Dulić tanulmánygyűjteményét és dokumentumait a szabadkai figurális rajztanfolyamról. Viszonzásul Selman Mariann elnök és Szekeres Péter titkár a Kör monográfiáját, az Ismét számot adunk címűt adományozták a vendégeknek, amely mintegy ötszáz oldalon számol be rendkívül alapos részletességgel az eddigi munkáról. Csupán egy-két adat a könyvből: az 1932-es megalakulástól számítva a második világháborúig majd 480 bejegyzett tagjuk volt, a második háború alatt 350, majd a napjainkig terjedő időszakban több mint 2000 név, köztük jelentős számú értelmiségi, orvosok, mérnökök, jogászok, gyógyszerészek, tanárok, művészek, akik a zágrábi egyetemen tanultak. És sok egyéb adat a könyvben, ki honnan származott, mit végzett, hova került tanulmányai után, pályájának ismert szakaszai, ha elhunyt, hol, mikor stb. Alaposabban belelapozva és elmélyedve a névsorban: szinte kilencven százalékuk a vajdasági városokból, falvakból valók voltak! (A moravicaiak nem voltak restek, azonnal összeszámolták: mintegy ötven helybeli és pacséri honfitársuk nevére bukkantak, élükön az egykori elnökkel, dr. Dévay Lajos gyermekgyógyásszal, aki 1939 és 1941 között volt vezetője az egyesületnek.) A monográfia egyébként mintegy hatszáz tudományos, irodalmi, művészeti, képzőművészeti, zenei és film- , valamint politikai rendezvényről is említést tesz, amiből sejthető, hogy mekkora szellemi kisugárzó ereje lehetett, volt, nyilván ma is van ennek az egyesületnek.
A közönség, akik közül sokan vajdaságiak
A másfél napos látogatás az óváros kormányépületeinek közepén, a Grič központjában levő Szent Márk-templomban folytatódott, ahol a horvát–magyar misét úgy képzeljük el, hogy a horvátul miséző papnak a hívők magyarul válaszoltak. A liturgikus részek tehát horvát–magyar nyelvűek, az imák és az énekek csak magyarul hangzottak el. S itt e templomban Ivan Meštrović néhány jelentős alkotását is megcsodálhatták a vendégek: a főoltár fából készült nagyszerű Keresztre feszítés kompozícióját, valamint az oldalkápolna Pietá-szobrát, amelyre a mester saját arcképét mintázta.
A bácskossuthfalviak a látogatás vasárnap délelőtti, barátkozási részén meghívták vendéglátóikat, hogy május 19-én látogassanak el falujukba, mert akkor egy nagyszabású kun találkozó keretében itt is kiállítással szeretnének emlékezni Hangya András festőművészre. Küldöttségünk ott lesz, s nyilván sokan az egykori zágrábi Ady Kör tagjai közül is – válaszolták a vendéglátók.
A Közlöny különszáma Kalapis Rókus szerkesztésében
Végül Réber László titkár arra kért bennünket, közöljük az érdekeltekkel, hogy az Ady Endre Magyar Kultúrkör megalakulásának 80. évfordulója központi ünnepségét ez év június 2-án és 3-án tartja, s erre szeretettel vár minden egykori tagot. A vajdaságiak információt kérhetnek Zentán Ádám József (josef.adam@su.ev.rs), illetve Szabadkán Pfeipfer Márta (martapfeipfer@yahoo.com) e-mail címén.
