Egyébként a sertés- és a csontozott hús ára közötti arányra sok évvel ezelőtt mutatott rá a csókai húsfeldolgozó üzem termelési igazgatója. Számokkal támasztotta alá, hogy az aránynak 1:4-hez kell lennie. Ebből kiindulva a jelenlegi körülmények között a sertéshús kiskereskedelmi árának 720 dinárnak kellene(?) lennie.
Ha az áremelkedés okának gyökereit keressük, tudnunk kell, hogy korábban jelentősen megdrágult a szójadarab, de a dinárnak az euróhoz viszonyított egyre rosszabb aránya is kihatott a ma már – a mi körülményeink között – méregdrága hús árára. Másrészt, az Oroszországba irányuló kivitel miatt csökkent a felhozatal a hazai piacon. Arról nem is szólva, hogy a kormány állattenyésztéssel kapcsolatos téves politikája miatt folyamatosan csökken a sertés- és a szarvasmarha-állomány, tehát egyre kisebb a vágójószág kínálata. Ez a tenyésztőknek jelenleg ugyan megfelel, de hosszabb távon várhatóan megsínyli a piac, főképpen azonban a fogyasztó.
Egyébként a húsellátással kapcsolatos kilátások egyáltalán nem nevezhetők biztatónak. Azt senki sem állítja, hogy belátható időn belül húshiány léphet fel. Erről szó sincs, hiszen az árak emelkedésével párhuzamosan csökken a vásárlóerő, vagyis a kevesebb hús is elegendő lesz. Kérdés azonban, hogy – akár már most – kinek van annyi pénze, hogy megfizesse a 850 dináros borjúhúst?
A fentiekkel ellentétben a mezőgazdasági minisztérium államtitkára váltig hangoztatja, hogy nincs ok pánikra, hiszen a tárca már eddig is egy sor intézkedést foganatosított az állatállomány növelése érdekében. Szerinte a hizlalással foglalkozók a kedvezményes hitelekből felújíthatják létesítményeiket, tenyészállatokat szerezhetnek be… Tehát – szerinte – a sertés és a marhahús árának hamarosan csökkennie kell.
A próféta beszéljen belőle!
