Az íjász- és hagyományőrző egyesületek felvonulása
Az anyaság számomra rengeteg kincset adott. Többek között arra tanított meg, hogy az embernek nagyon sokszor felül kell bírálnia a mai világot, a jelenlegi trendeket, és megtalálnia az igazi értékeket. Keresni az utat, amely egy testileg, lelkileg és szellemileg egészséges élethez vezet.
Középkori táncokat is láthatott a közönség
A fenti gondolatokat a topolyai származású, Szegeden élő Molnár-Gábor Ildikó osztotta meg velünk, aki kézműves-tevékenységén keresztül a természethez, a természetes anyagokhoz való közeledése során is értékes, szellemiségében, lelkületében gazdag élethozadékokkal gyarapodott. A Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat és a VMDP topolyai ifjúsági tagozata szervezésében, hagyományosan Sarlós Boldogasszony napja köré szerveződő, július 2-ához, a topolyai nagytemplom búcsújához legközelebb eső hétvégén tartandó íjász- és kézműves-találkozó központi eseményén, kézművesstandjánál Ildikó is kiállította, árusította munkáit, amelyek – elmondása szerint – puhaságot adnak a kezének, a lelkének. Jelen voltak többek között textilből, gyapjúból, nemez- és kenderfilcből készült alkotásai, és a számára varázslatot magukban hordozó gyöngyből készült termékei.
– A nagyobbik fiam a szegedi Waldorf-óvodába járt, ahol én magam is értékes ismeretekre tettem szert az ottani lelkes, kézműves tevékenységet folytató szülői közösségben. Ott kerültem szoros kapcsolatba a természetes anyagokból készült játékokkal, elkészítési módozataikkal is – mesélte, majd kérésemre röviden összefoglalta a kiállított Waldorf-babák típusait, jellemzőit:
– A Waldorf- vagy Steiner-babák – amelyek között van zsákos és álló manó, de öltöztethető, fésülhető játékbaba is – jellemzője, hogy természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, gyöngyöt, gombot, ragasztott részeket nem tartalmaznak. Arcukra szem és száj csak jelzésértékkel kerül, erőteljes mimikát nem mutatnak, hogy mind jobban beindítsák a gyermeki képzelőerőt, szerepjátékra ösztönözzenek. Gyapjú, csőgéz, babatestanyag, kötözőszálak, kötözőcérnák szükségeltetnek készítésüknél – nyilatkozta Molnár-Gábor Ildikó.
Riportalanyunk standja mellett árusítással egybekötött kiállításukkal régi népi mesterségek: a gölöncsér, fafaragó, kosárfonó, üvegfestő, tojásíró, csizmadia és a bőrdíszműves mesterség művelői is szolgáltattak látnivalót a találkozó közönségének, de hagyományos íjak, papírból font kosárkák, gyöngyfűzéssel és -szövéssel, valamint más technikákkal készült ékszerek is szerepeltek a kézműves kirakodóvásáron. A korábbi gyakorlattal ellentétben az idén sajnos nem kísérte kézművesek által szervezett oktatás a termékekből álló kiállítást, vásárt. Feltűntek még a kürtőskalács-készítők is, elárusítóhelyük mellett máshol is csábította édesség a látogatókat.
A 2012-ben fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat legnagyobb horderejű és leglátogatottabb rendezvényének nyári éjszakába nyúló színes programja az idei, jubiláris évben is kínált gazdag kulturális tartalmakat. Emellett a már említett kézműves-kiállítást és -vásárt a programsorozat egyik leglátványosabb része: íjász- és haditorna-bemutató is kísérte. Sajátos középkori harctechnikák és taktikai harci modellek ismertetésének, íjászbemutatóknak, lovagi tornák, középkori táncok közreadásának lehettünk szemtanúi a Derkovity Anetta topolyai íjász, haditornász által szervezett látványos bemutatókon. A nem mindennapi látnivalókat az idei évben a zentai Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület, a szigetszentmiklósi Sziget Szíve Szabad Íjász és Vívó Egyesület tagjai és a szegedi Anno Domini Történelmi Hagyományőrző Egyesület képviselői biztosították. A bemutatók után az érdeklődők maguk is kipróbálhatták íjásztudományukat. Az íjjal való barátkozást a Bácsér Szabad Íjászklub tagjai tették lehetővé.
A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Cickom táncegyüttese
fellépés közben
