Annavölgyben a lovaglás, az íjászkodás jelenti a kikapcsolódást
A (H)ős Magyarok Alapítvány részt vett a hétvégi csúzai (Horvátország, Drávaszög) Királyok napja elnevezésű rendezvényen, ahol a honfoglalás kori ősmagyar hagyományokból mutattak be jeleneteket. Az alapítvány tagjai számára ez nem szerepjáték, hanem a hétköznapokban is ezt az életformát gyakorolják.
Hack Tibor, a törzs vezetője a Thuba vezér nevet kapta
A (H)ős Magyarok Alapítvány 2005 januárjában alakult azzal a céllal, hogy bemutassák a honfoglalás korában élt őseink életét és szokásait az érdeklődőknek. Nagyon fontosnak tartják, hogy ápolják eleink szokásait, építészetét, hitét, jelképeit, és átörökítsék azt a jövő nemzedékeinek. Legfőbb célkitűzésük, hogy az alapítvány területén, Annavölgyben egy ősmagyar falut építsenek. Hack Tiborban merült fel egy alapítvány létrehozásának a gondolata, illetve ennél egy kicsivel több: a régi magyar hagyományok szó szerinti újjáélesztése. Mindez nagyon közel állt a szívéhez, érdekelte őseink életvitele, így elhatározta, hogy a jövőben ő is úgy fog élni. Környezete kezdeti kétségei ellenére ma már családjával együtt a másfél hektáros Annavölgyben él, ősi magyar életvitel szerint: hagyományos viseletben járnak, tisztelik a természetet, jurtákban laknak, állatokat tartanak, íjászkodnak, és amikor csak tehetik, cserekereskedelem útján jutnak hozzá azokhoz a dolgokhoz, amelyekre szükségük van. Céljuk nem más, mint felkutatni a teljes ősmagyar kultúrát, kapcsolatokat teremteni, a tudást pedig átadni mindazoknak, akik szeretnének a birtokában lenni. Éppen ezért élő történelemórákat tartanak iskolásoknak, de szívesen tanítanak íjászatot, rovásírást, lovaglást is bárkinek.
Tibor, a törzs vezetője tanítványaitól a Thuba vezér nevet kapta. A törzs családjai is egyfajta hierarchia szerint működnek. Mindenkinek megvan a saját feladata, amelyet el kell végeznie. A lényeg az anyagias világ mellőzése, amelynek egyik módja a cserekereskedelem. Emellett mindent, ami módjukban áll, maguk készítenek el, növénytermesztéssel, állattartással foglalkoznak, magas szinten készítenek kézműves termékeket, íjakat, tegezeket, valamint a viseleteiket is. Sok munkával és önkéntesekkel megtisztítottak egy területet, ahol egy kisebb faházat és néhány gazdasági épületet építettek. A további fejlesztés azonban anyagiak függvénye. A pénzt, amit a termékeik, szolgáltatásaik ellenében kapnak, visszaforgatják lakhelyük fejlesztésébe. Thuba vezér örömmel mondta, hogy egyre több fiatalt érdekelnek ezek a hagyományok, és sokan járnak hozzájuk tanulni, szórakozni, beszélgetni.
Az annavölgyi élet szinte idillikus. A napfelkelte jelzi számukra a nap kezdetét: megetetik az állatokat, gondot viselnek a gyerekekről stb. Közösen reggeliznek, majd pedig a jurtákon, az építményeken dolgoznak. Amikor elfáradnak, jön a kikapcsolódás: lovagolnak, íjászkodnak, estefelé pedig a szellemi tevékenység következik. Körbeülik az asztalt, énekelnek, beszélgetnek. Az étkezést is szertartásként élik meg, ősi asztali áldást mondanak. Fontos, hogy minden egyensúlyban legyen - mivel egészségesen táplálkoznak, a betegségek is elkerülik őket. A gyerekeket is a tiszteletre, a hagyományápolásra nevelik. Céljuk, hogy törzsi telepük faluvá nője ki magát. Éppen ezért szívesen látnak mindenkit, aki csatlakozni szeretne hozzájuk, és a régi magyar hagyományok szerint szeretné élni az életét, a modern világtól távol, harmóniában a természettel és az emberekkel.