A lovarda Világszerte csak néhány olyan kivételes ménes van, amely csaknem két évszázada hűséggel, szakértelemmel, és a nemes hagyományok értékeinek megtartásával műveli és ápolja az arab lovak tenyésztését. Minden bizonnyal közéjük tartozik a magyarországi Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok. Nemrégiben, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok rendezvényen csodálhattuk meg az egykori katonai lovasbázis ma is pompázó ódon épületeit, istállóit és csodálatos ménesét.
Magyarország legöregebb akácfája, magvát 1710-ben hozták be Észak-AmerikábólA Győr és Komárom vonzáskörzetében található Bábolna neve szinte mindenki előtt ismerősen cseng, hiszen évtizedekkel ezelőtt még úgy beszéltek róla, mint Magyarország legnagyobb mezőgazdasági vállalatáról. Teljes mezőgazdasági, azaz állattenyésztési és növénytermesztési vertikumot hoztak ott létre, integrált termelés folyt, amit sok helyütt iskolapéldának tartottak. A rendszerváltást követő időszakban azonbab minden megváltozott, manapság már össze sem lehet hasonlítani a korábbival. A komoly anyagi gondokkal szembesülő birtok felett nemrég a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vette át a tulajdonosi jogok gyakorlását, és szerencsére jó gazda módjára visel gondot a cég ügyeiről. Ennek köszönhetően nem vált tragikusabbá a helyzet.A régi Bábolnából mindössze a ménes és valamennyi ingatlan maradt meg. Ma már nem beszélhetünk bábolnai baromfitenyésztésről, sertéstartásról, integrált növénytermesztésről és állatgyógyászatról, de a lóállomány továbbra is állami tulajdonban van, és nemzeti kincsnek számít.
A kocsimúzeum egyik példánya
A Shagya-arab fajtának állított emlékműEGY KIS MÚLTBábolnapuszta neve egy 1268-as oklevélben bukkan fel először. Az Alföldről Bécsbe hajtott híres magyar szürkemarhákat a hosszú út után itt válogatták át utoljára és pihentették, majd hajtották tovább Regensburgig, vagy kínálták eladásra a komáromi és győri mészárosoknak. Később a Szapáry grófok tulajdonába került a birtok, majd 1789-ben a mezőhegyesi ménes vezetőjének, Csekovics Józsefnek a javaslatára II. József megvásárolta tőlük egy új ménesbirtok alapítása céljából. A birtok ezennel a mezőhegyesi ménes és hadsereg lovainak állomáshelye és egyben a hadsereg élelmezését szolgáló szarvasmarhák és juhok legelője lett. A két évszázados történelem folyamán nem sok névváltoztatás történt. A II. világháború végéig „állami ménes birtok”, a felszabadulás után hosszú időn át „állami gazdaság”, egy ideig az állami tulajdonú „Nemzeti Vállalatok” szektorának tagja volt, majd 1973 közepén „Mezőgazdasági Kombinát” lett.Az ezt követő időszakban részvénytársaság keretében létezett a ménes. 2001 óta a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. fenhatósága alá tartozik az Arab ménes.
A mintegy kétszázéves épületkomplexum egy részeA MÉNESA Bábolnai Arab Ménes az emberiség és a lótenyésztés világkultúrájának egy különleges értékű történelmi színhelye. Az 1789-ben alapított császári és királyi Bábolnai Ménesben 1816-tól kizárólag arab méneket tenyésztenek. A bábolnai arab lófajta tehát csak alig huszonhárom évvel fiatalabb az angol telivérnél (General Stud Book 1793).Történelmi léptekkel mérve korszakalkotó esztendő volt 1836 is, ugyanis ettől az időszaktól számítják a Shagya senior mén bábolnai tenyésztését. Ezt az óriási „családfát” és tenyésztési értéket, mely Bábolnáról kiindulva Piber, Radautz, Kistapolcsány, Mezőhegyes méneseiben is termékeny talajra lelt, több mint másfél évszázadon át Bábolnán hűséggel megőrizték, sőt, újabb törzsekkel (Gazal, O'Bajan, Kemir, Mersuch, Siglavy Bagdady, stb.) gazdagították.A II. világháború után Magyarországon a társadalmi-gazdasági körülmények nem kedveztek a lótenyésztésnek. Az értékes bábolnai arab lovak nagy számban a nyugat-európai tenyésztőkhöz kerültek.A múlt század 60-as éveinek végétől a Bábolnai Ménes új utakat próbált keresni az arab telivér tenyésztésében, a bábolnai Arab Fajta – melyet Shagya Arab Fajtának neveztek el – meghódította az arab lovak szerelmeseit Európában és szerte a világon. Az utóbbi néhány évben a bábolnai Arab Ménes ismét virágzásnak indult.
Az utóbbi néhány évben a bábolnai Arab Ménes ismét virágzásnak indult
JELEN
Jelenleg is hatalmas lóállománnyal gazdálkodik a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok: 268 Shagya-arab és arab telivér, és további 200 angol telivért is gondoznak vidéki birtokaikon, Dióspusztán és Alagon. A mintegy 20 törzsménnek és az 50 törzskancának köszönhetően a tenyésztés bármikor felfuttatható.
A birtok történelmi múltjára joggal lehetnek büszkék a bábolnaiak. Élnek is a lehetőséggel, és részletes idegenforgalmi programokkal csalogatják a látogatókat. Megtekinthető az arborétum, a múzeum, a kétszáz évesnél idősebb épületek, istállók, halastavak... Augusztus 20-án adták át rendeltetésének az új lovas versenypályát, amely a szakma képviselői szerint minden igényt kielégít az akár nemzetközi lovasversenyek megrendezéséhez is.
