Míg a legtöbb családnak komoly gondot jelent a téli fűtés, addig az óbecsei Szalontai László megtalálta a számára legegyszerűbb és legolcsóbb kiegészítő fűtési megoldást: brikettet készít odahaza. Rengeteg anyag alkalmas arra, hogy ilyen tüzelőt csináljunk belőle, ráadásul a legtöbb esetben ezek hulladékanyagok, így a megoldás nemcsak olcsó és egyszerű, de környezetkímélő is.
– Nyugdíjas vagyok, ráérek, tévézek. Egy alkalommal azt láttam, hogy egy illető valamit készít – kiderült, hogy brikettet csinál. Az ő igen egyszerű megoldását én modernizáltam egy kicsit. Egy préssel hulladékokból készítek tűzrevalót – kell bele fűrészpor, szénpor, szárított répaszelet meg marhaürülék – meséli László.
A fűrészporhoz, szénporhoz ismerősöktől és fatelepről jut hozzá, a kötőanyagként használt marhaürüléket az állattenyésztéssel foglalkozó húgától kapja, így pénzt csak a szárított répaszeletért kell adnia – egy 25 kilós répacsomag nagyjából 1700 dinárba kerül, amiből közel 200 kg brikettet készíthet. Tíz darab brikett legfeljebb 5 kg, ennek kalóriaértéke 4200 és 4400 között van.
A brikett receptje kicsit olyan, mint a nagymama tésztájáé. Egy festékes vödörbe malteros kőműveskanállal (fanglival) kimérünk két-két adag fűrészport és szénport, ehhez körülbelül 15 dkg darált répaszeletet adunk, majd annyi marhaürüléket, amennyit a massza felvesz: ne legyen se nagyon puha, se nagyon száraz, hanem olyan „fogós“, hogy ha kézzel megszorítjuk az anyagot, az ne ugorjon szét. László a masszakeverőt is maga rakta össze, ezzel kutyulja össze az anyagot, majd megtömi a présformát, elsimítja a tetejét, kézi pumpázással jól összenyomja, és kész is a henger formájú brikett. Egy nem teljesen teli 25 literes vödör feldolgozása ily módon nagyjából egy óra munkával jár, ennyi idő alatt egy kis segítséggel mintegy 50 kg brikett készülhet el, és öt kilóval két órán át lehet fűteni tüzelősparheltet, kályhát, örökégőt, központi fűtést is.
– Csaknem ingyenes nyersanyagokból tudok brikettet készíteni, így számomra a fűtés nem elsősorban pénzbe, hanem csak egy kis munkába kerül. Nekem ez hobbi, amivel a saját szükségleteimet elégítem ki. A brikettálló gépet még modernizálom, hogy ne kézzel kelljen pumpázni, hanem hidraulikus megoldással gyorsabban, könnyebben menjen a munka – mondja László.
A 66 éves férfinak általában a szükség hozza a megoldásokat, tavaly így készített például egy paradicsompasszírozót. Paradicsomot termesztettek, és a feleségével úgy döntöttek, félkész terméket csinálnak belőle azoknak a háziasszonyoknak, akiknek nincs idejük a paradicsomlé elkészítéséhez szükséges teljes folyamatra.
– Nálam olcsóbban megvehették a paradicsompépet, mint máshol, otthon csak fel kellett forralniuk és már kész is volt a finom paradicsomlé. Hogy lehettem olcsóbb? Én nem költök vegyszerekre, a növényvédelmet is természetes hozzávalókból oldom meg – tudom meg tőle.
Itt jön tehát egy újabb remek recept: kell hozzá víz (legjobb az esővíz), valamilyen káposztalevél, csalán és zsurló. A növényeket beáztatni vödrökbe külön-külön, majd a leveket össze kell keverni – ebből lesz a kiváló és olcsó, vegyszermentes növényvédő szer, amit László a saját maga szerkesztette, bojlerből készült motoros permetezővel spriccel a zöldségekre.
László azt mondja, bár az élet kényszeríti sokszor az újítások kiötlésére, úgy érzi, a kreativitással nemcsak pénzt takarít meg, hanem aktívabban, egészségesebben és elégedettebben is tud élni.
