Jól számoltak a Dalí-kiállítás szervezői, amikor kettős megnyitót hirdettek, ugyanis a közönség egy része nem jutott be este hét órakor a Laza Kostić Művelődési Központ galériájába, nekik fél kilencig kellett várakozniuk a megismételt megnyitóra. A rendezvény már hat órakor megkezdődött a forgalom elől lezárt Laza Kostić utcában és a Művészetek terén. Zsonglőrök, akrobaták, utcai muzsikusok, spanyol táncokat előadó fiatalok szórakoztatták a gyülekezőket, akik különböző borokat is kóstolhattak. A kiállítás hírére vendégek érkeztek Belgrádból, Újvidékről, Nagykikindáról és más helységekből.
A látogatók előbb csak kerülgették a felkínált borokat…
A ljubljanai–bázeli székhelyű Gallery Visconti Fine Art képtár közreműködésével létrejött kiállításon Dalí tizenhárom, számozott és aláírt, akvarellel kiegészített rézkarca látható, amelyekkel La Fontaine fabuláit illusztrálta, valamint a XVII. századi francia meseszerző arcképe, sajátos, dalis meglátásban megörökítve. Az 1974-ben keletkezett sorozatot 250 táblán sokszorosították, és ma számos múzeum féltve őrzött kincsként őrzi. A kiállításon megtekinthető Dalí Zodiákus jelek sorozatának tizenhárom tábláján pedig minden látogató felfedezheti saját csillagjegyét.
Az utcai zenészek adomány reményében hagyták nyitva a gitártokot
Mielőtt Nemanja Delić, Zombor polgármestere megnyitotta volna a május 13-áig látogatható kiállítást, Mila Krstić Krasuljak művészettörténész mondott ihletett összefoglalót a XX. század egyik legjelentősebb festőzsenije, Salvador Dalí életéről és művészetének gyökereiről.
A járókelőket mégsem hagyta hidegen a kínálat
Salvador Dalí (1904–1989) spanyol–katalán festőművész a XX. század képzőművészetének meghatározó egyénisége. Súlyos neurózisát és identitászavarát a szürrealizmus képi világa által lombosította művészetté. Barátai, a filmrendező Luis Buňuel és Federico Garcia Lorca mellett Sigmund Freud pszichoanalízis terén végzett úttörő munkája volt rá különös hatással. Különösen Freud azon megállapítása, hogy az emberi test tele van fiókokkal, amelyeket kihúzva a lélek döbbenetes mélységeivel szembesülünk. Inspiráló volt számára a nemek közötti kapcsolat feszültséggel teli viszonyrendszere. Festői hitvallása szerint az érzékiségnek mindig csúfnak, az esztétikának isteninek, a halálnak szépnek kell lennie. Kiáltványban tette közzé nézeteit a képzelet függetlenségéről és az embernek a saját örültségéhez való jogáról. Az ékszerkészítéstől az operalibrettóig a művészet számos területén különlegeset alkotott, ő dolgozta ki például az ehető művészet koncepcióját. Számos könyvillusztrációt készített Freud, Shakespeare, Benvenuto Cellini, Guillaume Appolinaire, Dante Alighieri, Pierre Ronsand, de Sade márki, La Fontaine, Mao Ce-tung munkáihoz, sőt a Bibliához is.
A Iuventus Cantat ifjúsági vegyes kórus spanyol nyelvű kórusművet is előadott, amivel Spanyolországban is szeretnének bemutatkozni
Salvador Dalí La Fontaine állatmeséihez készített bestiáriuma bolondos, neurotikus, buja lények vigyorognak a rézkarcokon, de folyamatosan jelen vannak Dalí képzőművészeti világának állandó meghatározói, a sivatagi táj, az antropomorf vegetáció, megkettőzött képek, a holló elfolyó sajttá olvadó órája, a hosszú karomban végződő görcsös ujjak… Dalí félelmekkel teli világának jelképei. Meglehet, hogy a spanyol festőóriás művészetével és extravaganciájával egy rettegéssel teli világról adott jelzéseket, ennek ellenére büszkén vallotta, hogy „saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni”.
A messze földön híres Janovits mézesbábos most is színes standon kínálta portékáját
A kiállítás idején a zombori galéria munkanapokon és hétvégéken is reggel nyolctól este tíz óráig tart nyitva, a belépő felnőtteknek 200, gyerekeknek és csoportoknak 100 dinárba kerül, a bejelentett érdeklődőket művészettörténész vezeti a kiállításon.
Ez a muzsikus rosszul helyezkedett, elkerülte a közönség, pedig jól zenélt
A kiállítóteremben Željka Milošević kelta hárfajátékával kápráztatta el a jelenlévőket
A kiállítás hivatalos megnyitóján: Mihajlo Nestorović, az MK igazgatója, Mila Krstić Krasuljak művészettörténész, Nemanja Delić polgármester és Milenko Buiša, az MK galériájának művészeti vezetője
