Március utolsó hétvégéje mozgalmasan telt a szenttamási Pitypang Néptáncegyesületben. 29-ére, péntekre rendezték meg a 30. KNV-t, a Középiskolások Népművészeti Vetélkedőjét, másnapra, szombatra pedig a 34. Szólj, síp, szólj! népzenei rendezvényt, amelyen az általános iskolás gyermekek mérettették meg magukat. A két nap eredménye összesítve: 1 arany (Bódorka leánykórus), 4 ezüst (Lázár Konrád, Varnyú Levente, Varnyú Kristóf, Lázár Viktória–Szabó Robertina hangszerszólisták és kettősök kategóriája), valamint 3 bronzérem (Szilke énekkórus, Bimballó citeraegyüttes, a Suttyó néptánccsoport kamaratáncegyüttese). A gyerekek minden évben szorgalmasan készülnek, így évről évre gyarapszik az érmek száma, de maga a megmérettetés, a lehetőség, hogy részesei lehetnek egy ilyen százakat megmozgató közösségi eseménynek, meghatározó élmény a gyermekek életében. Az egyesület vezetősége, csoportvezetője ezt maga is nagyon jól tudja, hiszen a többségünk gyermekként maga is résztvevője, versenyzője volt e rendezvényeknek, és akit a népzene világa egyszer megszólít, az egy életre a hatása alá kerül, és ha szerencséje van, felnőttként tapasztalataival, tudásával segítheti a fiatalabb generációt megismerkedni e csodálatos világgal. Az egyesület 5. születésnapja alkalmából Andróczky Andreával, az egyesület egyik alelnökével beszélgettünk.
Hagyományos húsvéti locsolkodás
− A Pitypang Néptáncegyesület idén ünnepli megalakulásának 5. évfordulóját, tehát viszonylag fiatal egyesületről van szó, mégis ez alatt az öt év alatt óriási munkával, lelkesedéssel, kitartással sikerült egy csaknem 100 tagot számláló gyermeknéptánc-egyesületet létrehozni. Öt évvel ezelőtt ilyenkor még mi magunk sem gondoltuk, hogy októberben ilyen hatalmas fába vágjuk a fejszénket, de a sors, a körülmények úgy hozták, hogy mégis így történt. Szenttamáson a 2000-es évek közepe óta a Hagyományápoló Klubban folyik a néptáncoktatás, 2014 szeptemberében az egyesület elnöke, a néptánccsoport vezetője felkért bennünket, ha van rá lehetőségünk folytassuk tovább a munkát, mivel ők már nem tudják. Kis gondolkodási idő után, otthon a családdal közösen megvitatva, végül úgy döntöttünk, elvállaljuk a feladatot. Némi tapasztalatunk már van, mivel a szülők már január óta havonta váltakozva látták el az akkori tánccsoport körüli ügyes-bajos dolgokat, tehát volt elképzelésünk, mit és hogyan szeretnénk megvalósítani. Ágotának, a menytársamnak (ő a másik alelnök) már akkor mind a három fia táncolt, de már az én kislányom is, aki akkor még 3 éves sem volt. Lázár Rajda Karolina elsőként csatlakozott hozzánk, azóta is csoportvezetőként erősíti a csapat munkáját, és az ő gyermekei is néptáncolnak. A civil életben való szerepvállalás egyébként nem áll tőlünk távol, hiszen a férjem az Európai Polgár díjas Emberi Jogi Szervezet elnöke, a közösségért való tenniakarás egész eddigi életünket végigkísérte, a gyermekekkel való foglalkozás pedig ennek az egyik legnemesebb formája. Így indultunk öt évvel ezelőtt.
Óvodás Színjátszótalálkozó, Kishegyes, 2018. május 16.
XXVII: Országos Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfesztivál, Szeged,2018. április 9.
X. Dunán innen, Tiszán túl tehetségkutató verseny, 2019. február 18. Bódorka leánykórus, Molnár Zsolti–Salamon Ákos citera-tambura duó
Kőketánc, készülődés az udvaron, 2018. május 20.
Szent László néptánctábor, Dabas, 2018. augusztus 4.
A Pitypang Néptáncegyesület 2014 októberében alakult, és már abban a hónapban megtartottuk az első toborzást, ellátogattunk az óvodákba, az általános iskolába, szórólapokat osztottunk, plakátoltunk. Minderre azért volt szükség, mert ezt megelőzően kevés gyerek vett részt a néptáncoktatásban, ráadásul a legkülönbözőbb korcsoportok keveredtek, és ez – ellehetetlenítve az eredményes csoportfoglalkozás lehetőségét – megoldhatatlan probléma elé állította az oktatókat. A kampánynak végül meglett az eredménye, két korcsoportban kezdtük a néptáncoktatást, egy kis- és egy nagyobb csoportban. A foglalkozások szakmai része Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs óbecsei koreográfusok, oktatók irányítása alatt zajlott. Ők a kezdetek óta velünk vannak, elismerésre méltó munkát végeznek, nekik köszönhetően a próbák kitűnő, fesztelen, baráti hangulatban, mégis komoly szakmai keretek között telnek. A gyerekek szeretik és igénylik is ezt a fajta hozzáállást, évről évre többen csatlakoztak hozzánk, lassan igény mutatkozott egy harmadik csoport elindítására is, úgyhogy 2017 szeptemberében (újra) gondoltunk egy nagyot, és a már megszokott év elejei toborzás helyett a helyi általános iskola előcsarnokában táncházat szerveztünk. A mai fiatalok többsége számára ismeretlen a táncház fogalma, téves elképzeléseik vannak róla, és nehezen lehet őket elcsábítani egy ilyen rendezvényre, ezért úgy gondoltuk, ha iskolai óra alatt kapnak ebből egy kis ízelítőt, akkor talán sikerül felkelteni az érdeklődésüket a hagyományos paraszti kultúra páratlanul gazdag örökségének megismerésére. A rendhagyó tanítási óra fergeteges hangulatúra kerekedett, tanárok és diákok is táncra perdültek, az idénykezdő próbára pedig annyi gyerek jött el, hogy a harmadik csoport megalapítása egyáltalán volt kérdéses. Ekkor már megközelítőleg 70 gyerek járt néptáncórákra a Pitypang Néptáncegyesületbe. A megalakulásunkat követően a szülők részéről érdeklődés mutatkozott hangszeroktatásra is. Felhívtuk Németh Dezsőt, a valamikori Citerabarátok Klubjának elnökét, az Aranycitera verseny szervezőjét, rendelkezésünkre bocsátaná-e a régi citerákat, ő igennel válaszolt, az Arany János Művelődési Egyesülettől pedig elkaptuk a hegedűket. (Időközben természetesen saját hangszereket is sikerült vásárolnunk.) A Városi Könyvtár vállalta, hogy gondoskodik a helyszínről a próbákhoz, így már semmi nem állt útjában egy új csoport, a népzenei csoport megalakításának. Ez 2016 végén meg is történt. Az általános iskola sportcsarnokában a két leendő hangszeroktatónk, Micsik Béla törökbecsei citeraoktató és Cseszák Zsombor, az óbecsei Fokos Zenekar prímása közreműködésével hangszerbemutatót szerveztünk, amely szintén nagy visszhangot keltett a gyerekek körében. Csaknem 25 kis zenészpalántával megalakultak a hegedű-, citera- és tamburacsoportjaink. A hegedűoktatást azóta Zsombortól a Fokos Zenekar másik prímása, Szabó András vette át. 2018 elején az egyesület kereteiben megalakult a Bódorka leánykórus, amely idén már 2 aranyérmet szerzett: februárban kiemelt aranyat szereztek a X. Dunán innen, Tiszán túl elnevezésű Kárpát-medencei tehetségkutató versenyen, ezzel továbbjutottak Miskolcra, a döntőre. A felkészítésüket Anikó mellett Kovács Blanka tanárnő segíti. Nagyon jóleső érzés, hogy szinte minden évben tudtunk újítani, bővülni, a saját rendezésű műsoraink is telt házasak voltak, különösen a karácsonyi műsorok, amelyeket igyekeztünk olyan szellemben összeállítani, hogy aki a faluban kulturális tevékenységet végez, az azt meg is tudja mutatni. Az évzáró műsorok a népzene jegyében teltek, a saját éves termésünk bemutatásán kívül minden évben más településről vendégegyüttesekkel színesítettük műsorainkat, mindez kitűnő alkalmat szolgáltatott a kapcsolatépítésre, barátkozásra. A hagyományos húsvéti locsolkodás, valamint a karácsonyi betlehemezés megszervezése szintén szívügyünk, ilyenkor a gyerekek népviseletben házról házra járják a falut, éltetik, élővé teszik ezeket a gyönyörű szokásokat, amelyeket nem szabad elhagynunk. Ezenkívül nagy hangsúlyt helyezünk a csapatépítő programokra is, innen származik a karácsonyi és az évzáró műsorok utáni táncházak ötlete is. 2017 júniusában sikerült egy egész napot közösen eltöltenünk Adán, a medencénél és a paintballpályán. Felejthetetlen élmény volt. Az egyesület minden évben megjutalmazza legaktívabb tagjait, akik jutalomtáborozáson vesznek részt, minden évben hárman a Batyu-táborban, hárman pedig a kiskunmajsai Lurkó táborban gazdagíthatták tudásukat. Tavaly a Suttyó nagycsoport Dabason, a Szent László néptánctáborban vehetett részt. A népművészet értékeinek megőrzése mellett nemzeti identitásunk megtartása, erősítése az alapcélkitűzésünk, ennek jegyében született egy másik saját kezdeményezésünk, ez pedig, hogy minden gyermek családja ingyenes heti vajdasági sajtót igényelhetett az év elején – mondta végezetül a Pitypang Néptáncegyesület egyik alelnöke. A néptáncegyesület működését az Andróczky Alapítvány támogatja.
A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium.
