Már több hónapja, hogy Szerbiában a menekültek száma nem változik. Pillanatnyilag 16 befogadóközpont működik, ahol 3800–4000 menekült tartózkodik, az országhatárok mentén pedig még 500–700.
Az IOM segít hazatérnetek (Fotó: Dávid Csilla)
Egyetlenegy menekült sem akar Szerbiába letelepedni. Vannak, akik arra várnak, hogy legális módon továbbutazhassanak, ők tartózkodnak itt a legtovább, némelyikük már két-három évet. A legtöbbjük azonban az embercsempészek segítségével vagy anélkül próbálkozik illegális határátlépéssel továbbjutni az országból Románia, Magyarország, Horvátország vagy Bosznia felé. A menekültek egymás között ezt a fajta próbálkozást game-nek nevezik. Egyfajta játék ez számukra, szinte valamennyiük ugyanis épphogy csak elérte nagykorúságát. Ezekre az illegállis próbálkozásokra bátorítják őket az embercsempészek, akik leginkább közülük valók, de bátorítást kapnak azoktól a társaiktól is, akiknek sikerült a játék, és Párizsból vagy Münchenből küldtek szelfit.
A menekültek balkáni útja továbbra is járható. Szerbiába Bulgária és Macedónia felől naponta érkeznek újabb menekültek. Ötvenen, százan, százötvenen. Mivel a menekültek száma nem változik, azaz nem emelkedik, ez azt jelenti, hogy naponta körülbelül ennyi embernek sikerül elhagynia az országot.
A menekültek között vannak olyanok is, akik a várakozás közben meggondolják magukat, elegük van a hontalanságból, a bizonytalanságból, és a honvágy is egyre jobban kínozza őket. Szeretnének visszamenni szülőhazájukba, de nem tudják, visszamehetnek-e, van-e hova, mi van otthon hagyott vagyonukkal, ha egyáltalán létezik még. És mi van azokkal, akik mindenüket eladtak? Ők hazamehetnek valaha is?
Több nemzetközi szervezet foglalkozik a menekültek visszatelepítésével, de közülük a legnagyobb a genfi székhelyű IOM (International Organisation for Migration), amelynek a világ 162 országában, így Szerbiában is van irodája. A szerbiai IOM vezetője Lidija Marković, a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy tavaly Szerbiában 278 menekült jelentkezett azzal, hogy vissza szeretne térni hazájába.
– Feladatunk, hogy a visszautat megszervezzük és finanszírozzuk. Nagy munka ez, hiszen elő kell teremteni a megfelelő dokumentumokat, az útiköltséget, és mindenekelőtt meg kell szervezni a biztonságos visszatérést. Az IOM-nak minden országban vannak irodái, munkatársai. Létezik egy projektum, amelyben mi is részt veszünk, ez a menekültek önkéntes visszaköltöztetésének és reintegrációjának projektuma, az AVRR (Assistend Voluntary Return and Reintegration). Hangsúlyozni kell azt, hogy csakis abban az esetben történhet meg a visszaköltöztetés, ha ezt a menekült kéri. Erőszakot, nyomásgyakolást nem végzünk. Természetesen különböző módon, plakátokon vagy előadások során tájékoztatjuk őket erről a lehetőségről. Az IOM támogatja azokat az intézményeket, amelyek migrációval foglalkoznak, ugyanakkor közvetlenül is támogatja a menekülteket. Szerbiában is szorosan együttműködünk azokkal az állami intézményekkel, elsősorban a Menekültügyi Hivatallal (KIRS), amelyek a menekültek ügyeivel foglalkoznak, de támogatjuk kormányon kívüli szervezetek olyan programjait is, amelyek a menekültvédelemmel kapcsolatosak.
– A média kimondottan az érkező menekültekről számol be, a visszatérőkről ritkán olvashatunk. Valószínűleg azért, mert a visszatérők száma elenyésző az újjonan érkezőkhöz viszonyítva.
– Való igaz, hogy többen jönnek, mint ahányan visszamennek, de erre mi nem tudunk kihatni. Az IOM 2016-ban Európából 81 671 menekült visszatérését szervezte meg. Ez a szám 2017-ben 50 887 volt. A tavalyi adatok még nem teljesek, annyit tudok, hogy szeptember végéig 45 000 menekült tért vissza hazájába. Mi vagyunk a legnagyobb szervezet, amelyik egyebek mellett ezzel is foglalkozik, de rajtunk kívül mások is bekapcsolódnak az AVRR projektumba, ami azt jelenti, hogy a visszatérők száma az említetteknél nagyobb.
– Mi a helyzet Szerbiában?
– Említettem, hogy a szervezetünk szorosan együttműködik a Menekültügyi Hivatallal, valamennyi befogadóközpontban jelen vagyunk, előadásokat tartunk. Ennek köszönhetően, különbvöző támogatók segítségével, 2016-ban 101 menekült visszatérését szerveztük meg. Legtöbbjük iraki, iráni és marokkói volt. Egy évre rá több mint kétszer ennyien akartak hazautazni, egészen pontosan 234, zömmel iraki, pakisztáni és afganisztáni menekültek. 2018-ban ez a szám 278-ra emelkedett, szintén irakiak jelentkeztek a legtöbben, de sok volt az iráni és a pakisztáni is. Az idén már az első hónapban 35 iráni és afganisztáni menekült jelentkezett, ami azt jelenti, hogy számuk az év végéig a 300 főt is meghaladhatja.
– Az IOM finanszírozza és megszervezi az emberek hazatérését, de tudják-e azt, hogy mi várja őket odahaza?
– Természetesen. Szervezetünknek valamennyi országban van irodája. Az ott dolgozókkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, ezek az irodák pedig a helyi hatóságokkal tartják a kapcsolatot, és velük közösen rendezik a visszatérők körüli ügyeket. Mindez igen komoly, átfogó és költséges szervezést igényel, de munkánkra még nem volt egyszer sem panasz. Remélem, a következőkben sem lesz.
Nyitókép: Az IOM segít hazatérnetek (Fotó: Dávid Csilla)
