Nagykikinda belvárosa az erdei fülesbaglyok a világon egyetlen védett urbánus telelőhelye (Gergely József felvétele)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által meghirdetett szavazáson Magyarország lakossága az erdei fülesbaglyot választotta 2020-ban az év madarának. A fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb madárfaja. Több kontinensen is előfordul, de a világállomány 28 százaléka Európában található, ebből Szerbiában csaknem 12 ezer pár él. Az ókontinens legnagyobb városi telelőhelye nálunk, Nagykikindán található, ahol tíz évvel ezelőtt több mint 700 erdei fülesbaglyot számoltak meg az ornitológusok a város központjában. Akkor ez világszenzációnak számított.
Az elmúlt időszakban, okkal, Nagykikinda brendje lett az erdei fülesbagoly. Volt időszak, amikor a pravoszláv templom melletti fenyőn csaknem 200 bagoly szunyókált napközben a belvárosban. Nagykikinda 2012-ben védetté nyilvánította azt a teret, ahol a legtöbb bagoly tanyázik. Miroslava Krnić, a nagykikindai önkormányzat környezetvédelmi titkára elmondta, az erdei fülesbaglyok védett urbánus telelőhelye az egyedüli a világon. Ez azt jelenti, hogy előírásokkal szabályozzák, mit szabad tenni és mit nem, hogy ne zavarják a baglyok nyugalmát. Ilyen például, hogy tilos itt fát kivágni, még akkor is, ha kiszáradt, és nem lehet levélfúvóval takarítani. A védett madarakról való gondoskodás egyik lépése, hogy a belváros fáin mesterséges fészkeket helyzetek el.
A lakosság nem nyugtalanítja a néma városlakókat, most az ünnepek idején is feltűnően kevés petárda robbant, ezt már Mirjana Mirkov az önkormányzat városfejlesztési és idegenforgalmi osztályának dolgozója fejtette ki. Nagykikindán minden novemberben bagolyváró rendezvényt tartanak, ezért ezt a hónapot nem is novembernek, hanem sovembarnak hívják. Ekkor végzik az első bagolyszámlálást is. Mirjana Mirkov elmondta, a múlt évben csaknem készszáz erdei fülesbaglyot számoltak meg, és ez jóval elmarad a 2009-ben a belvárosban tartózkodó, és számba vett több mint 700 egyed számától, de ezen nem kell csodálkozni hiszen a november meleg hónap volt, és így még nem érkeztek meg a telelőhelyre a madarak. Most január végén újra fogják számolni őket, és akkor kiderül, végül is mennyien vannak.
– A városban telelő erdei fülesbaglyok száma az időjárástól függ. Ha nagyon hideg van, beköltöznek a városba, mert az urbánus területeken mindig 1-2 fokkal melegebb van, mint kint a szabadban. Az is megfigyelhető, hogy csapatokban pihengetnek a fákon. A városban egyfelől melegebb van számukra, és azért jönnek ide, mert itt kevésbé vannak kitéve a ragadozóknak, ezért is verődnek csapatokba. Novemberben érkeznek és márciusig, áprilisig maradnak. Aztán kirepülnek, költenek, és az év végén ismét visszatérnek. Itt a városban napközben némán üldögélnek, szúnyókálnak a fákon, majd öt óra környékén vadászni indulnak. Valóságos csoda, amikor a város fényeiben a csapatok útra kelnek, de ha kiérnek a szabad területre már egyenként vadásznak – mondta az önkormányzat képviselője.
Az ornitológusok korábbi adatai szerint Vajdaságban több mint 10 ezer erdei fülesbagoly él. Ezek egy év alatt 5000 tonna mezei egeret, pockot és más rágcsálót fogyasztanak el. Ők a gazdák ingyenes segítői.
Gergely József biológus, a Vajdasági Madártani Intézet elnöke kérdésünkre elmondta, hogy egy költőpár, ha 4-5 fiókát nevel évente, az azt jelenti, hogy csak költési időben 5000 rágcsálót pusztít el, hogy felnevelje a fiókáit. A szakember szerint annak magyarázatát, hogy miért éppen Nagykikindán van a kontinens legnagyobb erdei fülesbagoly állománya, a változatos élőhelyben kell keresni. Bánátban változatosabb az élőhely, füves puszták, legelők, parlagok, bokros, gazos, nádas területek vannak, és ez a változatos természetes környezet gazdagabb élővilágot eredményez, beleértve a rágcsálókat is. Több táplálék több bagoly.
A városban szobrot is emeltek a bagoly tiszteletére (Gergely József felvétele)
Az erdei fülesbaglyok egészben nyelik le zsákmányukat. Főként régcsálókat, de esetenként énekes madarakat is fogyasztanak. A zsákmányuk lágy részeit megemésztik, a csontokat, a szőrt és a tollat pedig galacsinokat formálva kiöklendezik. Ezek a köpetek jelzik a hollétüket. Az erdei fülesbaglyok nem raknak fészket, hanem más madarak, a varjúk és a szarkák fészkeit foglalják el.
Nagykikinda belvárosában is sok fa alatt láttunk köpeteket. Rendszeresen megtisztítják ezeket a területeket, de mint Miroslava Krnić elmondta, csak kézi erővel, semmilyen gépet nem használnak, hogy ne nyugtalanítsák az állatok életét.
A népmesék szerint a bagoly okos és bölcs állat. Az ornitológusok viszont azt állítják, kifejezetten buta, még a varjú vagy a holló is okosabb nála, ám a bagolynak elöl van a szeme és ezért bizalomkeltő állat.
A Vajdaságban telelő erdei fülesbagoly állományának kétharmada helyben költ, de érkeztek már Finnországból, meg a Kárpát-medence más vidékéről is telelő fülesbaglyok a Délvidékre.
