Dr. Varga Judit, Magyarország igazságügyi miniszterének és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének alkalmi beszédével kezdődött a VMSZ hagyományos március 15-ei központi ünnepsége Szabadkán, a Jadran színpadon. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján a napjaink bel- és nemzetpolitikai, valamint geopolitikai történéseinek tükrében megfogalmazott gondolatokat követően a vajdasági magyarság politikai képviselőinek, intézményvezetőinek, valamint dr. Pintér Attila belgrádi nagykövetnek és Csallóközi Eszter szabadkai főkonzulnak a részvételével megtartott rendezvényen bemutatták A haza becsületére! című alkalmi műsort. Fellépett a Cirkalom táncegyüttes, a Fokos zenekar, a Csalóka zenekar, Hajvert Ákos és Molnár Krekity Olga. A zeneszerzők Szerda Balázs és Szerda László voltak, a műsorszerkesztő-rendező pedig Kisimre Árpád.
Ünnepi beszédének bevezetőjében Pásztor István a Petőfi-emlékév kapcsán megfogalmazott gondolatokat elemezte, azt, hogy avítt lehet-e napjainkban Petőfi, valamint alkotói és szellemi hagyatéka, mint ahogyan annyi más, napjainkban gyakran porosként megélt alkotás, esemény, érték, esetleg szellemiség, vagy ezekben bármikor felismerhető az örökérvényűség és az aktuális társadalmi körülményekkel való kapcsolódási pontok. Petőfi Sándor annak az ideának a megvalósulása, miszerint a szabadságból és függetlenségből csak a tökéletes az elég, és mivel ez elérhetetlen, folyamatosan tenni kell érte, jegyezte meg Pásztor, majd kiemelte: büszke a vajdasági magyarságra, hogy őrzi március 15-e szellemiségét, „hiszen mindig új gyermekek jönnek, akiknek szemében felcsillan a magyar szabadság jelentésének a fontossága, míg mondják a verset”.
Pásztor István beszédének folytatása az április 3-ai szerbiai és magyarországi választásokról szólt, de nem kerülte meg az Európában zajló háborús cselekmények témáját sem, részben az előbbivel összefüggésben. A kampányra is rányomja bélyegét az ukrajnai háborús események egyre mélyülő sora, ami megdöbbenti a csaknem nyolc évtizede tartó folyamatos békéhez és jóléthez szokott európaiakat, „bennünk pedig felszakítja a délszláv háború eseményeinek az emlékeit, felvillantja az uniós csatlakozás reményét vagy délibábját” – jegyezte meg. Mint azt kiemelte, politikai súlyuknál és méretüknél fogva óriási vizsga előtt állnak a nagyhatalmak és az EU nyugati fele, míg földrajzi helyzetüknél és történelmi tapasztalatuknál fogva a közép-európai országok és a Nyugat-Balkán, beleértve a vajdasági magyarságot, a felelősséget a szolidaritás kifejezésében és annak tevőleges kinyilvánításában vállalják. A tét óriási, Magyarország és Szerbia szempontjából hatványozott fontossága lett ismét a szuverenitásnak és az együttműködésnek, így a két ország egyetértése ebben a háborús válságban a mindennapokat és a jövőt befolyásolja, hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
Pásztor István (Molnár Edvárd felvétele)
– Hiszem, hogy mindenki megérti, nem csak arról van szó, hogy megint előfordulhat, hogy napokon át kell sorakoznunk a benzinkutaknál, nem lesz áram vagy nem lesz gáz, üresek lesznek a polcok, elértéktelenedik a fizetés. Erről is szó van, de mindez csak következmény. A nélkülözésnél és az ellehetetlenülő mindennapoknál sokkal nagyobb tétje van a jelennek: gyerekeink és unokáink biztonságának a megőrzése. Amikor szembesülünk az idő múlásával, az új nemzedékek felnövekedésével, azzal, hogy számukra a mi életünk immár csak a közelmúlt történelme, akkor igyekeznünk kell, hogy megértessük velük döntéseink okát. Még akkor is, ha az a nehezebb és nem a könnyebb út. A könnyebb, de beláthatatlan következményekkel járó út a megfelelés útja. A mi nagyszüleink, szüleink nemzedékének az volt a generációkat összekötő küldetése, hogy átadják a két világháború borzalmainak a tapasztalatát. A mi nemzedékünk feladata a kommunizmus tapasztalatának és annak a tudásnak az átadása, hogy milyen veszélyt jelentenek a szavakkal, lózungokkal kijátszott és egymás ellen fordított tömegek – fogalmazott Pásztor István.
SZÖVETSÉG AZ ITTHONMARADÁSHOZ
A VMSZ elnökének szavai szerint az április 3-ai választásoknak a tétje az, hogy „képesek leszünk-e mi, és az utánunk jövők, akik születésüktől csak a békét, a biztonságot, a stabilitást ismerték, együtt, közösen megőrizni azt, amit elértünk”.
– A konzervatív, más szóval józan eszű, magyar emberekre leselkedő egyik legkomolyabb veszélyt az igazodási kényszerben látom. Ennek jeleit tapasztalom már itthon is. Megértem, hogy rosszulesik az embernek, ha maradinak, taplónak nevezik. Azonban, hogy az ünnep egyik hőséhez térjek vissza, tudnunk kell, hogy Petőfi nem lesz a mi kortársunk. Nekünk viszont sokat kell tennünk azért, hogy át tudjuk adni a gyerekeinknek és unokáinknak a róla való tudást – hallhatták az egybegyűltek.
A folytatásban Pásztor István a kampányrendezvények alkalmával szerzett tapasztalatairól számolt be, értékelése szerint a vajdasági magyarság tisztában van a választások tétjével, de azzal is, hogy mekkora áron jutott el a közösség az érdekképviselet jelenlegi szintjére, az embereket érdekli a jövő, illetve nem akarják a létbizonytalanságot.
– Azt tapasztalom, hogy a vajdasági magyar emberek két lábbal állnak a földön és itt akarnak boldogulni, ehhez akarnak szövetségeseket. A VMSZ-ben partnert látnak, szavatartó együttműködő partnert. Becsülöm és tisztelem a vajdasági magyarokat azért, mert az üres, tartalmatlan és értelmetlen szavak szajkózása helyett racionálisan akarják építeni a jövőt. Érzik, hogy ennek a vidéknek az értéke óriási. És tudják, hogy éppen ezért vigyázni kell rá. Ehhez kell a józan, mértéktartó, partnerségen és együttműködésen alapuló politizálás. Bízom abban, hogy április 3-án a szavazók tettekre váltják a biztatásokat és győzni fogunk. Abban bízom, hogy értjük, és jól értjük egymást. Mert minden, amiért a rendszerváltozás óta megküzdöttünk, veszélyben van. És minden, ami az elmúlt tizenkét év hozadéka, önbecsülésben, felemelkedésben, előrehaladásban, partnerségben, jószomszédságban, nemzeti összetartozás alakításában, határok átjárhatóságának könnyebbé tételében, áruszállítás megkönnyítésében, beruházásokban és infrastruktúra-fejlesztésben, veszélyben van.
Április 3-án eldől, megtanultuk-e a történelmet és megtanítottuk-e a történelmet az utánunk jövőknek. Április 3-a egy pillanat az időben, de jelentősége túlmutat önmagán. Figyeljünk oda egymásra és legyünk ott! – fogalmazott Pásztor István.
EZ A TAVASZ NEM AZ ÖSSZEVISSZA BESZÉD IDEJE
Sok minden forog most kockán, nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában is, emelte ki alkalmi beszédében Varga Judit. Április 3-án a 12 évvel ezelőtt megkezdett ország- és nemzetépítést kell folytatni, tette hozzá, mondván: március 15-én a magyarok ugyanazon a szívből kiáltják: Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! A magyarok szerte a világban azt a szabadságot éltetik, amelyet egy évezreden át szereztek meg és őriznek azóta is, hangsúlyozta Varga Judit.
Varga Judit (Molnár Edvárd felvétele)
– Ma a szomszédságunkban háború dúl, így új értelmet nyer március 15-e fő üzenete: legyen béke, szabadság, egyetértés. Mi, magyarok ezt kívánjuk. Azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy mit diktál a magyarok és a közép-európai népek érdeke. Ennek megválaszolásához az 1848-as követelések mutathatnak utat a ma magyarjainak is: idegen hatalmak hazánkat ne sodorják háborúba, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Mindenhol egyet akarnak az emberek, biztonságban élni és kimaradni ebből a háborús konfliktusból. Nincsen ez másként a Vajdaságban sem. Mi, magyarok, a béke hívei vagyunk. Ahogyan 174 évvel ezelőtt, most is tudjuk, hogy nagyhatalmi érdekek homlokterében élünk, így megtanultuk, hogy cselekedeteinknek és szavainknak tétje van. Ezen a tavaszon mindennél jobban kívánjuk, hogy csendesedjenek el a fegyverek. Ez a tavasz nem a felelőtlen és az összevissza beszéd, nem a kiszámíthatatlanság ideje. Aki most összevissza beszél, az veszélyt hozhat a magyarokra. Fontos, hogy a határ mindkét oldalán felelős kormányaink legyenek, annak érdekében, hogy országaink biztonságban folytathassák fejlődésüket. A krízishelyzetekben van a legnagyobb szükség a stabilitásra és az egységre. És arra, hogy félretegyük a konfliktusainkat és arra koncentráljunk, ami a legfontosabb: a Kárpát-medence biztonságának a megőrzésére. A magyar kormány tudja, hogy miként kell a viharban hánykolódó hajót a biztos part felé irányítani. Ez a tapasztalat az, amire most a legnagyobb szükség van. Ne engedjünk hát a múló perc embereknek, akik meggondolatlanságra csábíthatnak bennünket. Április 3-án ezekről az emberekről is véleményt kell mondanunk – fogalmazott Varga Judit, majd a kiváló szerb–magyar kapcsolatokat méltatta, hangsúlyozván, hogy ezek haszonélvezői a vajdasági magyarok, a továbbiakban pedig Magyarország támogatásáról biztosította az európai integráció útját járó Szerbiát, rámutatván: az EU csakis akkor tudja megteremteni stratégiai szuverenitását és önálló mozgásterét, ha Szerbia az EU teljes jogú tagjává válik.
– Itt, Európának ezen a részén, messze a brüsszeli buboréktól és közel a történelem sodrásához, tudjuk, hogy sikeres Európát a szabad, a független és a közös érdekekre összpontosító államok együttműködésére lehet, és kell alapozni. Mi már felismertük, hogy Szerbia csatlakozása olyan gazdasági, biztonsági és stratégiai érdek, amely nélkül az európai küldetés félkész marad. A magyar kormány nem hagyja veszni közös eredményeinket és nem engedi, hogy Brüsszelben bármilyen okból lankadjanak a csatlakozási folyamatok. Magyarország számára Szerbia integrációja mellet ugyanolyan fontos a jószomszédi viszony. Ennek alapját mindenkor a határon túli magyar közösségek helyzete fogja meghatározni. Vajdaság fellendülésének nélkülözhetetlen feltétele a két ország közötti megfelelő kétoldalú kapcsolat, valamint a honfitársaink anyanyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak szabad gyakorlása, érdekeinek akadálytalan gyakorlása. 2010-ben olyan irányváltás történt a magyar nemzetpolitikában, amelynek következtében együtt látványos sikereket értünk el. Olyan nemzeti konzervatív keresztény kormány kapott felhatalmazást, amelyik felelősséget érez és vállal a külhoni magyarságért. Támogatásuk kiemelt céllá vált a magyar kormány számára. Mindennemű támogatással segítjük a magyar érdekképviselet fennmaradását, a magyar kultúra megőrzését és a magyar nyelv ápolását. A baloldal szégyenteljes hozzáállását magunk mögött hagyva újradefiniáltuk a magyar nemzet fogalmát és kiteljesítettük azt. Ennek megfelelően mi, magyarok, lélekben megerősödve futunk neki a következő sorsdöntő időszaknak. Április 3-án nemcsak Magyarországon, hanem itt, Szerbiában is választásokat tartanak. Döntünk országaink jövőjéről, nemzeteink fejlődési irányairól és egyben az EU sorsáról is. Arról döntünk, hogy a megkezdett munka gyümölcse beérik-e, vagy porba hull, és arról is, hogy a magyar nemzet és a közép-európai nemzetek érdekei érvényre jutnak-e az európai küzdőtérben. Nem vitás, trendforduló előtt állunk. Ehhez várjuk szerb barátaink támogatását. Mondjuk el 2022-ben is, hogy nem kérünk a haza elárulásából, a nemzet megtagadásából, országaink tönkretételéből és háborúba taszításából. Döntsünk a béke mellett és szavazzunk a stabilitás érdekében – hangsúlyozta Varga Judit.
Fotó: Molnár Edvárd
