Kiújultak a harcok a kirgiz-tádzsik határon pénteken, annak ellenére, hogy a két ország biztonsági főnökei tűzszünetben állapodtak meg. A felek egymást okolják a fegyvernyugvás megsértésével.
Kirgizisztán azzal vádolja Tádzsikisztánt, hogy katonái kirgiz határőrökre lőttek, majd pedig aknavetőkkel, harckocsikkal és páncélozott járművekkel támadtak kirgiz állásokat, rakéta-sorozatvetővel vették célba a határ menti batkeni repülőteret, valamint polgári infrastruktúrákat romboltak le.
A kirgiz egészségügyi miniszter közlése szerint a kiújult harcokban két ember halt meg, egyikük egy 15 éves lány. Ötvenöten megsebesültek, többségüket kórházban ápolják.
A tádzsik határőrök viszont a kirgiz erőket vádolják azzal, hogy aknavetőkkel és nehézfegyverekkel határ menti tádzsik falvakat lőnek.
Szadir Zsaparov kirgiz elnök és tádzsik kollégája, Emomali Rahmon a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Üzbegisztánban tartott regionális csúcstalálkozójának alkalmával megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy tűzszünetkötésre utasítják az illetékes hatóságokat, valamint arra, hogy vonják vissza erőiket és a fegyverzetet az érintkezési vonalról.
Kirgiz médiajelentések szerint Zsaparov Szamarkandból visszatért Kirgizisztánba, és azonnal összehívta az ország nemzetbiztonsági tanácsának ülését.
Oroszország pénteken aggodalmát fejezte ki az erőszak miatt, és külügyminisztériuma felszólította mindkét szövetségesét, tegyenek átfogó és sürgős intézkedéseket az eszkaláció megállítására.
A helyi vöröskereszt szerint mintegy 18 500 ember hagyta el a konfliktus által érintett térséget - jelentette a RIA orosz hírügynökség.
A pontatlanul kijelölt határon gyakoriak az összecsapások, de rendszerint viszonylag gyorsan enyhül a feszültség.
2021-ben a két ország határán a vízjogok és a Tádzsikisztán által felállított megfigyelőkamerák miatt kitört összecsapásokban legkevesebb ötvenöt ember halt meg.
Szakértők szerint a közép-ázsiai határvillongások a szovjet időszak öröksége, amikor Moszkva a régiós határokat úgy húzta meg, hogy ne essenek egybe az etnikumok határaival.
Az AP amerikai hírügynökség által megkérdezett Temur Umarov, a Carnegie Endowment for International Peace washingtoni székhelyű független agytröszt elemzője szerint a vita tárgyát képező eldugott mezővárosok gazdaságilag nem jelentősek, de mindkét fél túlzott politikai jelentőséget tulajdonít nekik.
