2024. november 22., péntek

Demokratizálást ígér a puccsisták főembere

Az állami hatalmi intézmények átszervezését és demokratikusabbá válását ígérte szombaton Brice Oligui Nguema tábornok, a minapi gaboni katonai puccs szervezői által kinevezett ideiglenes elnök, aki várhatóan ma teszi le a hivatali esküjét. A tábornok közölte: át kell szervezni az államhatalmi intézményeket, hogy „demokratikusabb eszközökké váljanak, jobban megfeleljenek a nemzetközi normáknak az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását illetően".

Katonák egy csoportja augusztus 30-án a televízióban jelentette be, hogy átvette a hatalmat a nyugat-afrikai országban. A lázadók között volt a hadsereg legbefolyásosabb egységének számító, Nguema vezette köztársasági gárda is, továbbá mindegyik titkosszolgálat, valamint a hadsereg és a rendőrség sok meghatározó képviselője. A puccsisták törölték az augusztus 26-ai elnökválasztás eredményét. A szavazatok többségét ugyanis az addigi elnök, Ali ben Bongo Ondimba kapta.

Közölték, hogy az elnök „házi őrizetben van, családja és orvosai veszik körül". A katonák további intézkedésig lezárták az ország határait, s feloszlatták az állami intézményeket is.

A televízióban beolvasott közleményükben felelőtlenséggel és kiszámíthatatlansággal vádolták meg az akkori kormányzatot. A puccsot pedig azzal indokolták, hogy a békét csak úgy tudják biztosítani, ha „véget vetnek a jelenlegi rezsimnek". Kiemelték: tiszteletben tartják Gabonnak a nemzetközi közösségben vállalt kötelezettségeit, egyúttal nyugalomra intették a lakosságot.

A hadsereg időközben több személyt letartóztatott, akiket hazaárulással, közpénzek elsikkasztásával, okirat-hamisítással, továbbá korrupció és kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítanak. Közéjük tartozik az elnök egyik fia, Noureddin Bongo Valentin is, valamint Ian Ghislain Ngoulou kabinetfőnök és Abdul Hosseini, az elmozdított államfő egyik tanácsadója.

Nguema tábornok a Le Monde francia napilapnak azzal indokolta a katonai hatalomátvételt, hogy Bongo elnöknek egy harmadik mandátumhoz már nem volt joga, mert alkotmánysértő módon választották meg; egyúttal bejelentette: az elnököt nyugdíjazták, de jogaitól nem fosztották meg, így átlagemberként élhet tovább.

A mostani lett volna a 2009-ben hatalomra került Bongo harmadik mandátuma. Előtte apja, Omar Bongo irányította Gabont 41 évig.

A házi őrizetbe helyezett elnök közben nemzetközi segítséget kért országa számára.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás