Életbe lépett a tűzszünet

Csaknem tizennégy hónapos hadviselés után tegnap hajnalban életbe lépett a tűzszünet Izrael és a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet között. A megállapodás szerint a következő 60 napon az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, ahol a hivatalos hadsereg 5000 katonát fog állomásoztatni a Litani folyótól délre fekvő térségben, és az izraeli határnál harminchárom helyen állásai lesznek, hogy ezzel megakadályozza a Hezbollah ismételt térnyerését.

A Hezbollahnak a Litani vonalától északra kell távoznia, és katonai infrastruktúráját fel kell számolnia az izraeli határ közelében. Washington a tűzszüneti egyezmény mellékletében garanciát vállalt arra, hogy Izraelnek jogában áll válaszolni a fegyvernyugvás minden megsértésére.

Az összetett közvetítői folyamatban Izrael az amerikai diplomatákkal tárgyalt, akik egyezségre jutottak a libanoni hatóságokkal, amelyek végrehajtották az egyezkedést a Hezbollahhal. Izrael mellett Washington és Bejrút is szerződő fél az egyezményben.

Izrael északi határánál reggel hallgattak a fegyverek, az izraeli hadsereg (IDF) később azt közölte, hogy délig öt alkalommal sértették meg a tűzszünet követelményeit. Az izraeli katonák délelőtt Dél-Libanon több térségében lövéseket is adtak le az egyezményben meghatározott szabályokat megsértőkre. Az izraeli katonák Dél-Libanonban egyelőre az eddigi állásaikban maradnak, és csak akkor nyitnak tüzet, ha veszély fenyegeti őket.

A rádióban több határ menti település önkormányzati vezetői felszólították az onnan kitelepítetteket, hogy ne térjenek vissza otthonaikba mindaddig, amíg valóban nem rendeződik a helyzet.

A tűzszünet elfogadását mérő közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 66 százaléka támogatja az egyezményt, 64 százalékuk szerint Izrael nem győzött ebben a konfliktusban.

Izrael közvetlenül az egyezmény aláírása előtt mérte a legsúlyosabb légicsapásokat a libanoni fővárosra, Bejrútra, és a szárazföldi egységek ekkor érték el a Dél-Libanon északi határát jelző Litani folyót. A várható tűzszünet hírére a Hezbollah is sok, mintegy kétszázötven lövedéket indított Izrael felé.

Netanjahu a fegyverkészlet feltöltése miatt bólintott rá

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kedden este azt mondta: többek között azért döntött a tűzszünet mellett, mert a hadseregnek fel kell töltenie a több mint egy éve zajló háború miatt jelentősen megcsappant fegyverkészletét. A háború kezdetén amerikai légihíddal töltötték fel a készleteket, de azok a harcok elhúzódásával jelentősen csökkentek. Izraelben arra számítanak, hogy Trump hivatalba lépése után azonnal kiadja a szükséges szállítmányokat Izraelnek.

Gondot okoznak a légierő vadászgépei is, ugyanis több ezer repülési órát teljesítettek a háborúban, és elöregedtek. Ezek gyors utánpótlása és lecserélése is szükséges. A légierő a vadászbombázók mellett tankológépek szállítását is sürgeti, valamint fel akarják újítani a helikopterflottát, különösen Apache helikopterekkel.

Jelentősen nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg globális verseny folyik a fegyverek beszerzésében az ukrajnai háború, valamint a Tajvan és Kína közötti feszültség miatt, s a fegyvergyártó cégek nem tudnak lépést tartani a megrendelésekkel.

Teherán és a Hamász is üdvözölte

Sok más állam mellett tegnap Irán is üdvözölte a fegyvernyugvást. A teheráni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Irán a Gázai övezetben zajló konfliktusban is tűzszünet elérésére törekszik.

A Hamász egy magas rangú tisztviselője szintén üdvözölte a tűzszünetet. „A Hamász méltányolja Libanon és a Hezbollah jogát, hogy olyan megállapodásra jusson, amely megvédi a libanoni népet, és reméljük, hogy ez a megállapodás megnyitja az utat egy olyan megállapodás elérése előtt is, amely véget vet a népünk ellen folytatott népirtó háborúnak Gázában” – hangoztatta Abu Zuhri, leszögezve, hogy a Hamász érdekelt a gázai háborút lezáró tűzszüneti megállapodás létrejöttében, és annak elmaradásáért Netanjahut hibáztatta.

A tűzszünetet Kína, Törökország, Egyiptom és Jordánia mellett az uniós vezetők is elégedettséggel nyugtázták. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „nagyon biztató hírnek” nevezte, és azt írta; Libanonnak most lehetősége nyílik a belső biztonság és stabilitás növelésére. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejegyzésében „szükséges lépésnek” nevezte a tűzszünetet a közel-keleti feszültség enyhítése érdekében. Az Izrael és a Hezbollah közötti 2006. július 12-én kirobbant harcok beszüntetésére felszólító 1701-es számú ENSZ BT-határozat átfogó végrehajtása elengedhetetlen – hívta fel a figyelmet.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt írta, a libanoni tűzszünetről szóló megállapodás enyhülést jelent a „pusztító közel-keleti helyzetben”, majd méltatta Franciaországot és az Egyesült Államokat a tűzszünet létrehozását célzó közvetítésükért.

5000 katona Dél-Libanonban

Abdallah Bouhabib libanoni külügyminiszter bejelentette, hogy a libanoni hadsereg az izraeli csapatok kivonulása után legalább 5000 katonát állomásoztat majd Dél-Libanonban. A hadsereg közölte, hogy készen áll a bevetésre az ország déli részén is.

Nadzsib Mikáti libanoni kormányfő is megerősítette a katonák állomásoztatását, és felszólította Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a tűzszünetet és vonuljon ki a határ menti területekről. Nabih Berri házelnök arra szólította fel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült libanoniakat, hogy térjenek vissza otthonaikba. Egyúttal újabb elnökválasztási fordulót sürgetett, mivel a korábbi sikertelen választási fordulók miatt Mikáti két éve tölti be ügyvezetőként az államfői posztot is.

A 14 hónapos harcok során több mint 3500 libanoni vesztette életét, és több mint tizenötezren megsebesültek. Mintegy százötven izraelit öltek meg a Libanonból indított rakéták és drónok, vagy haltak meg szárazföldi műveletek közben.