Bekiabálásokkal tarkított beszédet mondott az amerikai elnök. Donald Trump először szólalt fel a kongresszus két házának együttes ülésén, amióta januárban hivatalba lépett. Az eddigi intézkedéseiről és további terveiről azt mondta: naggyá teszi Amerikát, közben igyekszik megszerezni a Panama-csatorna és a Grönland feletti ellenőrzést. Április 2-ától újabb, immár viszonossági vámok bevezetését ígérte.
Január 20-ai hivatalba lépése óta először tartott beszédet az amerikai elnök a kongresszus két háza előtt. A bő száz perc alatt Donald Trump beszámolt a második mandátuma alatt bevezetett intézkedéseiről, ismertette további terveit, megemlítve a közalkalmazottak nagyarányú leépítését és a külpolitikai irányváltást. Megjegyezte: az elmúlt hat hétben többet ért el, mint az előző amerikai kormányzatok négy év alatt.
Demokrata párti képviselők többször is bekiabálásokkal szakították félbe. A leghangosabbak közül – Mike Johnson házelnök utasítására – a parlamenti őrség egyet kikísért az ülésteremből. Sokan önként távoztak.
A közeljövőre vonatkozó tervei közül Trump kiemelte, hogy április 2-án viszonosságon alapuló vámokat vezet be. Az utóbbi időben már több ország ellen léptetett életbe pótvámokat, legutóbb épp kedden, beszéde elhangzásának napján, amikor Kanada, Mexikó és ismételten Kína került sorra.
Az áprilistól esedékes új intézkedést azzal indokolta, hogy a kereskedelmi partnerek zöme – különösen India, Kína és az EU – sokkal nagyobb vámtarifákat alkalmaz az amerikai termékekre, mint az USA-ba érkező árukra. Utalt arra is, hogy az acél- és alumíniumimportra februárban bevezetett 25 százalékos büntetővám nemzetgazdasági érdekeket szolgál. Elismerte ugyanakkor, hogy az új vámok rendszere átmenetileg „kisebb zavart” okozhat. Ám azt állította, a vámok segítségével az USA ismét nagy lesz és más nemzetek már nem tudják kihasználni.
Gazdasági kérdésekről szólva azt is hangsúlyozta, hogy fokozzák a hagyományos energiahordozók, így a kőolaj és a földgáz kitermelését. Kilátásba helyezte egy gázvezeték megépítését Alaszkában, amelyről azt vizionálta, hogy a legnagyobbak egyike lesz a világon. Elmondta: Dél-Korea, Japán és néhány másik ország dollárbilliókkal szállna be a programba.
Eredményként említette, hogy elnöksége másfél hónapja alatt külföldi nagyvállalatok csaknem 1700 milliárd dollárnyi amerikai beruházást jelentettek be.
Bejelentette, hogy amerikai cégek két kikötőt is megvásároltak a Panama-csatorna mentén. Az ügylet annak a törekvésnek a része, amelynek célja a csatorna feletti ellenőrzés visszavétele. A stratégiai fontosságú vízi út átvételével kapcsolatos munkával Marco Rubio külügyminisztert bízta meg.
Decemberben Grönlandra is bejelentette az igényét. Parlamenti beszédében megismételte: eltökélt szándéka a sziget megszerzése, hiszen – mint mondta – a terület rendkívül fontos az amerikai nemzetbiztonság és a világ biztonsága szempontjából. „Így vagy úgy, de megszerezzük Grönlandot” – üzente. (Tegnap megkapta a választ is. A Dániához tartozó sziget kormányfője, Múte Bourup Egede közölte: Grönlandot nem lehet csak úgy elvenni, vagy megvenni. És nem akarnak sem amerikaiak, sem dánok lenni, csak grönlandiak, akik maguk döntenek a jövőjükről.)
Intézkedései között említette a déli határ őrzésének megerősítését és a kitoloncolások megkezdését. Beszámolt arról is, hogy a pakisztáni hatóságok segítségével letartóztatták a 2021. augusztus 26-án a kabuli repülőtérnél elkövetett merénylet kitervelőjét, aki már úton van az Egyesült Államokba, ahol bíróság elé állítják. Az akkori öngyilkos robbantásban 13 amerikai katona vesztette életét és 170 afgán.
Nyitókép: AP via Beta
