Ismét alkotmányozó többséget szerzett (bírálói szerint kreált) magának Vlagyimir Putyin orosz elnök pártja a háromnapos választásokon, amelyeken nemcsak a szövetségi parlament alsóházának 450 tagjáról, hanem 39 regionális törvényhozás személyi összetételéről is döntöttek a szavazók. Sőt 11 regionális vezetőt is választottak, és még 4474 referendumon is véleményt nyilváníthattak. Putyin online voksolt, ami sokakat meglepett, hiszen eddig komputert és mobiltelefont sem használt. Ellenfelei azt állítják, a választásokat csalások sokasága árnyékolta be.
Győzelmet aratott ismét a Vlagyimir Putyin államfő és a mások által 2001-ben alapított Egységes Oroszország (EP) kormánypárt a hétvégi szövetségi parlamenti választáson, amely három napig tartott és vasárnap este ért véget. Ezzel egyidőben tizenegy régió vezetőjéről és 39 regionális törvényhozás személyi összetételéről is döntöttek a szavazók, akik 4474 referendumon is részt vehettek, s helyi ügyekkel kapcsolatos kérdésekről nyilváníthattak véleményt.
A tegnap ismertetett nem végleges eredményekből kiderül: az Egységes Oroszország 311 mandátumot szerzett a 450 tagú dumában, s ezzel a következő öt évre is megőrizte alkotmányozó többségét. Igaz, az eddiginél jóval kevesebb képviselővel, hiszen a 2016-os választáson még 343 jelöltje került be a dumába.
A parlamentbe jutáshoz szükséges öt százaléknyi szavazatmennyiséget (országos listák esetén) további négy párt biztosította (a 14 indulóból), amelyek közül a Gennagyij Zjuganov vezette kommunisták szerepeltek a legjobban, bő 19 százalékot kaptak. A Putyint kiszolgáló győztes párt, az EP a szavazatok majdnem 49,65 százalékát söpörte be. A többiek öt és nyolc százalék közötti vokshoz jutottak.
Az eredmény valamicskét módosulhat, mivel még nem számították be az online szavazatok egy részét. Az ellenzék szerint ezek azonban nem sokat nyomnak a latban, hiszen a végleges állást az elektronikus választási rendszerbe – az államapparátus emberei által – bevitt számok alapján határozzák meg. Meglepetésre így aligha kell számítani. És azért sem kell tartani váratlan fordulattól, mert a dumába került pártok szinte mindegyike a hatalom lekötelezettje.
Putyin is az interneten ikszelt, politikai karrierje során először. Sokan fejcsóválva fogadták a hírt, hiszen köztudottan nem ért a számítógép, sem a mobiltelefon kezeléséhez. Márpedig ezek nélkül képtelenség online szavazni. A Kreml szerint kölcsönkapta egyik munkatársa mobilját. A hivatalos magyarázkodás ellenére az okvetetlenkedők továbbra sem értik, hogyan használta a választási appot a „kütyüktől” idegenkedő elnök.
Az internetes szavazással kapcsolatban más kérdések is felmerültek. A kormány és a Kreml legelszántabb bírálói egyéb kifogásokat is felsoroltak. Sőt azt állítják, hogy a duma megválasztását és a többi szavazást is – Moszkvából irányított – temérdek csalás árnyékolta be.
Szóvá tették azt is, hogy a hatalom már hónapokkal korábban esélyesnek tűnő ellenzéki jelöltek részévételét hiúsította meg. Ezért az egész szavazatszerzési maratont egy haszontalan színjátéknak tartják, amire végképp nem illik rá a szabad, tisztességes és egyenlő választási esélyt biztosító jelző. Sokkal inkább az a megállapítás, hogy Putyinék már jó előre kiválasztották a nekik megfelelő embereket a dumába, illetve a regionális parlamentekbe, s ezúttal is bejuttatták őket, egy mímelt választás keretében.
Az illetékesek elutasítják ezeket a vádakat, s azzal érvelnek, hogy a választások megfigyelésére tizenhét nemzetközi szervezetet hívtak meg, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emberi jogi intézetének és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének küldöttségét, amelyek közül mindössze egyetlen egy utasította el a felkérést.
