Az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Kijev szerint ezt ígérte Joe Biden amerikai elnök ukrán hivatali partnerének, Volodimir Zelenszkijnak, akivel vasárnap éjjel telefonon tárgyalt.
Az Ukrajna körül kialakult feszültség elhárításáról is tárgyalt Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán államfővel vasárnap éjjel folytatott telefonbeszélgetésben egyebek mellett megígérte, hogy az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy hazája támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, miként a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezését. Kijevben legalábbis így értelmezik a tárgyalásról beszámoló fehér házi közleményt.
Hírek szerint Washington már a szövetségeseivel is megállapodott arról, hogy szükség esetén súlyos gazdasági és pénzügyi szankciókkal sújtják Oroszországot. Még azoknál is sokkal keményebb büntetésekkel, mint amilyeneket a Krím-félsziget 2014-es orosz bekebelezése után vezettek be az ország ellen. Az USA közben arra is felkészült, hogy támogassa Ukrajnát területe megvédésében.
Zelenszkij is megerősítette, hogy Bidennel egyebek mellett olyan közös intézkedésekről beszéltek, amelyek az európai béke megőrzésére és a helyzet további elmérgesedésének megakadályozására irányulnak.
Ezt a célt szolgálja a jövő héten esedékes tárgyalássorozat is. A tervek szerint először (január 10-én Genfben) Washington és Moszkva képviselői találkoznak, hogy az Ukrajna keleti határainál észlelt nagy arányú orosz csapatösszevonások okozta nyugtalanság és veszély megszüntetéséről egyeztessenek. A NATO megbízottjai és egy orosz delegáció tagjai várhatóan két nappal később találkoznak. Január 13-án pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és Oroszország próbál zöld ágra vergődni a kérdésben.
December 30-án Biden telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, akit figyelmeztetett, hogy Washington újabb szankciókkal sújthatja Oroszországot, ha Moszkva ismét katonai akciót hajt végre Ukrajna ellen. Putyin ezt elfogadhatatlannak tartja, és azzal vágott vissza, hogy egy ilyen lépés akár az amerikai–orosz kapcsolatoknak is véget vethet. Külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov mindezt azzal egészítette ki, hogy újabb amerikai büntetőintézkedések bevezetése „kolosszális hiba lenne”, és „súlyos következményekkel járna”.
A legutóbbi telefonbeszélgetést Putyin kezdeményezte. Egy nappal később, újévi üdvözlő üzenetében pedig olyan párbeszédet és együttműködést javasolt az Egyesült Államoknak, amely a „kölcsönös tiszteleten és a másik fél nemzeti érdekeinek figyelembevételén alapul”.
Az amerikai–orosz viszony rendkívüli mértékben megromlott az utóbbi időben, és rég nem látott mélységbe süllyedt. Ennek több oka is van. Egyik a NATO és Ukrajna kapcsolatainak erősítése, egy másik meg a csaknem százezer orosz katona kivezénylése az ukrán határ közelébe. A Nyugat és Kijev attól tart, hogy a haderőt Ukrajna ellen akarják bevetni, amit Oroszország tagad. Washington azt szeretné, ha ezek a csapatok mielőbb visszatérnének eredeti állomáshelyükre.
Moszkva nemrég olyan jogi garanciákat követelt a nyugati katonai szövetségtől, amelyek kizárják annak keleti irányú bővítését és fegyverek telepítését Ukrajnába. Putyin azzal érvel, hogy komolyabb NATO arzenál (mindenekelőtt nagy hatótávolságú rakéták) elhelyezése ukrán területen veszélyt jelent Oroszország biztonságára.
A NATO visszautasította az orosz követeléseket. Washington pedig közölte Moszkvával, hogy kizárólag a NATO-tagok dönthetnek arról, hogy soraik közé fogadják-e Ukrajnát.
