Nehéz tárgyalások kezdődtek tegnap Genfben amerikai és orosz részvétellel. A minősítés Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettestől származik, aki amerikai hivatali kollégájával, Wendy Shermannel főként az Ukrajna körüli válsághelyzetről és Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseiről folytatott megbeszélést az Egyesült Államok diplomáciai képviseletén.
Az ukrán határok mentén összevont jelentős orosz haderő miatt a térségben kialakult veszély és nyugtalanság megszüntetéséről kezdett tárgyalást Moszkva és Washington, mivel az utóbbi és szövetségesei, köztük Kijev, attól tartanak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát és ebből kiterjedt háborús konfliktus kerekedhet. Némelyek szerint vaklárma az egész, a Kreml csak azért fitogtatja hetek óta a katonai erejét, mert így akarja tudatni, hogy nem engedi a NATO további, keleti irányú terjeszkedését.
Moszkva váltig tagadja, hogy háborúra készülne, s egyúttal a NATO-t és Ukrajnát vádolja provokatív magatartással. A megnövelt létszámú, riadalmat okozó csapatait – a kijevi és nyugati követelések ellenére – azonban továbbra is Ukrajna keleti határainak közelében állomásoztatja. Az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől ugyanakkor írásos biztonsági garanciákat követel arra vonatkozóan, hogy a NATO a jövőben nem fogad be új tagokat az orosz érdekszférához és befolyási övezetekhez tartozó országok közül, s nem telepít rakétákat Oroszország határainak közelébe. Azt is elvárásként fogalmazta meg, hogy a NATO nem létesíthet további támaszpontokat a korábbi szovjet köztársaságok területén és hadgyakorlatokat sem tarthat azokban a tagállamaiban, amelyek 1997 után csatlakoztak a szövetséghez.
Mindez egyebek mellett azt is jelenti, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja a szomszédos, de euroatlanti integrációban érdekelt Ukrajna felvételét a NATO-ba. Főként azért, mert szerinte egy ilyen változás mérhetetlen veszélyt jelentene Oroszország biztonsága számára.
Az amerikai–orosz (miniszter-helyettesi szintű) egyezkedés helyszíne az Egyesült Államok genfi ENSZ-képviseletének épülete. A Wendy Sherman, valamint az orosz Szergej Rjabkov és Alekszandr Fomin tábornok vezette delegációk előbb informális megbeszélést folytattak vasárnap este (munkavacsora keretében), majd tegnap következett a hivatalos egyezkedés. Erről Rjabkov külügyminiszter-helyettes előzőleg közölte: nehéz tárgyalásokra számít, és elvárja, hogy a másik fél készen álljon a kompromisszumra.
Amerikai hivatali partnere arról számolt be, hogy Washington „üdvözölné a diplomáciai úton történő valódi előrelépést”. Ukrajnára és annak NATO-csatlakozási törekvéseire utalva Sherman azonban megjegyezte: az Egyesült Államok abból indul ki, hogy a szuverén nemzetek szabadon dönthetik el, melyik szövetséghez akarnak tartozni.
A vitás kérdésről további egyeztetések esedékesek. A NATO és Oroszország képviselői az eredeti tervek szerint szerdán találkoznak (Brüsszelben), másnap pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és egy orosz delegáció próbál megoldást találni Bécsben. Tavaly decemberben Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is vállalkozott már erre. Kétszer is beszéltek egymással telefonon, ám alighanem csak addig jutottak, hogy Biden figyelmeztette Putyint. Állítólag azt mondta neki, hogy Washington újabb szankciókkal sújthatja Oroszországot, ha (a Krím-félsziget 2014-es annexiója után) ismét katonai akciót hajt végre Ukrajna ellen. Putyin azzal vágott vissza, hogy egy ilyen lépés akár az orosz–amerikai kapcsolatoknak is véget vethet.
Hírek szerint az USA és a NATO nem avatkozna közbe katonailag, ha Oroszország mégis megtámadná Ukrajnát. Ámde példátlanul szigorú szankciókkal sújtanák az agresszort, az ukránokat pedig fegyverszállításokkal segítenék.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a diplomáciai erőfeszítések ellenére senkit sem lepne meg, ha Oroszország provokációt követne el, vagy olyan incidenst robbantana ki, amelyre hivatkozva katonailag is beavatkozna. Blinken talán emiatt nem is vár áttörést a hétre meghirdetett orosz–amerikai biztonsági tárgyalásoktól. A vasárnap kezdődött egyezkedés előtt azonban kifejezte reményét, hogy végül mégiscsak sikerül megegyezni az oroszokat és az amerikaiakat is nyugtalanító kérdésekben, illetve megtalálni a közös nevezőt, amely elvezethet az Ukrajna körül kialakult válság békés megoldásához.
