A NATO nyitva tartja a kapukat

Brüsszelben folytatódott tegnap az egyezkedés a NATO és Moszkva képviselőinek részévtelével az Ukrajna körüli orosz csapatösszevonások miatt kialakult robbanásveszélyes feszültség megszüntetéséről. Előzőleg Genfben tárgyalt az Egyesült Államok és Oroszország küldöttsége, ám nem sokra jutottak. A NATO-Oroszország Tanács brüsszeli ülése után ma is lesz egy megbeszélés Bécsben, amelynek a fő témája a válság megoldása.

Oroszország nem kap írásba foglalt jogi garanciákat arra, hogy a NATO nem vesz fel több országot a tagjai közé – üzente az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba mindezt a tegnap kezdődött NATO–Oroszország Tanács brüsszeli ülése előtt fogalmazta meg, amelyen nem vett részt, ám fontosnak tartotta ismertetni a véleményét. Egy nappal azt követően, hogy hétfőn Genfben csaknem nyolcórás megbeszélést folytatott egymással Wendy Sherman amerikai és Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Több téma is napirenden szerepelt, ám a legtöbbet az Ukrajna keleti határai közelébe vezénylet orosz csapaterősítések miatt kialakult feszültség enyhítésének lehetőségéről és a NATO bővítési politikájáról tárgyaltak.

Oroszország az utóbbi időben csaknem százezer katonát vont össze az Ukrajnával közös határa közelében. A Nyugat és a vele szorosabb kapcsolatokra törekvő Kijev attól tart, hogy Oroszország le akarja rohanni Ukrajnát, amelyről 2014-ben már „lecsippentette” a Krím-félszigetet, majd fellázította a kelet-ukrajnai oroszokat, akik szakadár, bár senki által el nem ismert „népköztársaságokat” hoztak létre Moszkva gyámságával. A Kreml tagadja, hogy támadásra készülne, de azért kedden az orosz haderő hadgyakorlatot tartott a térségben, éles lőszer használatával.

A genfi találkozón nem sikerült megoldást találni, sőt abban a – Moszkva számára kulcsfontosságú – témában sem történt előrelépés, hogy Kijev tartsa magát távol a NATO-tól. Oroszország abban érdekelt, hogy Ukrajna ne lépjen be a katonai szövetségbe. Sőt az Egyesült Államoktól és a szövetségeseitől – a viszonosság említése nélkül – azonnali és teljeskörű írásos biztonsági garanciákat követel arra, hogy a NATO a jövőben nem fogad be új tagokat az orosz érdekszférához és befolyási övezetekhez tartozó országok közül, s nem telepít rakétákat az orosz határok közelébe. (Moszkva szerint, ha erre mégis sor kerülne, az mérhetetlen veszélyt jelentene Oroszország biztonságára.) A Kreml azt is elvárásként fogalmazta meg, hogy a NATO ne létesítsen további támaszpontokat a korábbi szovjet köztársaságok területén és hadgyakorlatokat se tartson azokban a tagállamaiban, amelyek 1997 után csatlakoztak hozzá.

Moszkva szilárd álláspontja, hogy semmilyen engedményekre nem hajlandó Ukrajna ügyében. Bár Rjabkov azt állította a genfi megbeszélések után, hogy nincs tervük, sem szándékuk arra, hogy megtámadják Ukrajnát, egy napra rá a Kreml szóvivője már visszafogottabban beszélt. Dmitrij Peszkov kijelentette: „nincs jelentős ok az optimizmusra az orosz–amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban”, amelyektől Moszkva elsősorban a számára elfogadható biztonsági garanciák kidolgozását várja. Ezeknek tartalmazniuk kell azt is, hogy a NATO nem vesz fel olyan államokat a soraiba, amelyek Oroszország szomszédságában (és érdekövezetében) terülnek el, vagyis leállítja keleti irányú bővítését.

Genfben az amerikai delegáció elutasította ezt a követelést, arra hivatkozva, hogy a NATO mindig is nyitva állt a tagságra vágyók előtt. Az orosz küldöttség pedig azt utasította el, hogy eltávolítja a riadalmat okozó katonáit az ukrán határ közeléből. Erre azonnal megkapta, hogy invázió esetén súlyos következményekkel és költségekkel kell számolnia. 

Az eredeti terveknek megfelelően a megbeszélések tegnap a NATO brüsszeli központjában folytatódtak az észak-atlanti szövetség és Oroszország között. Ma újabb tárgyalási forduló következik Bécsben, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és egy orosz delegáció próbál megoldást találni az ukrán határon kialakult feszültség enyhítésére és egyéb problémákra.

Bár a 2002-ben megalakított NATO–Oroszország Tanács a két oldal egyetlen hivatalos konzultációs fóruma, az érintettek 2019 júliusa óta nem beszéltek egymással. Tavaly októberben Moszkva ráadásul minden kapcsolatot megszakított a katonai szövetséggel, amiért az kémkedés gyanúja miatt nyolc orosz diplomatát utasított ki a brüsszeli központjából. A kelet-ukrajnai határon kialakult válság elmérgesedése miatt azonban szükségessé vált a párbeszéd felújítása.

A brüsszeli találkozón mások mellett részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Alekszandr Fomin tábornok, orosz védelmi miniszterhelyettes, továbbá Alekszandr Grusko orosz és Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes. A tárgyaláson jelentős nézetkülönbségek merültek fel a két fél között, amelyeket nehéz lesz áthidalni, ám mégis hasznos volt a találkozó, mivel a résztvevők egyetértettek a párbeszéd folytatásában egy elfogadható közös megoldás elérése érdekében – jelentette ki Stoltenberg. A négyórás megbeszélés után azt is elmondta, hogy a szövetség felszólította Oroszországot a feszültség csökkentésére az ukrán határ térségében. Utalt arra is, hogy a NATO továbbra is ragaszkodik a „nyitott kapuk” politikájához, azaz – Moszkva követelőzése ellenére is – hajlandó új tagokat felvenni. Közölte: ha Oroszoroszág megtámadná Ukrajnát, az „súlyos hiba lenne és súlyos következményeket vonna maga után”.

Nem sokkal korábban a Kreml szóvivője arról számolt be, hogy Moszkva hajlandó Kijevvel is egyeztetni, a két felet érintő megállapodások betartása esetén. Szakértők szerint konkrét előrelépés az ukrán válság megoldása felé csak akkor lesz, ha a két ország között megkezdődnek a közvetlen tárgyalások.

Ennek keretei már adottak. A tárgyalásokra a – Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna alkotta – normandiai négyek néven emlegetett fórum keretében is sort lehet keríteni, amelyet épp a kapcsolatok rendezésére hoztak létre évekkel ezelőtt. Elképzelhető, hogy január végén meg is kezdődnek az egyeztetések a csoporton belül.