Moszkvába készülnek az EU meghatározó hatalmainak vezetői, hogy az Ukrajna körül kialakult válság megoldásáról tárgyaljanak. Olaf Scholz német kancellár előbb azonban a Fehér Ház vendége lesz (február 7-én). Emmanuel Macron francia államfő telefonon már egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel; nemsokára ő is Moszkvába utazik.
Az Ukrajna határai mentén végrehajtott nagyarányú orosz csapatösszevonások (és sorozatos hadgyakorlatok) miatt kialakult válság megoldásának lehetőségéről tárgyalt telefonon Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök. Szerdai megbeszélésükön megállapodtak az orosz katonai mozgolódásra adandó válaszlépések összehangolásáról. Az intézkedések között szigorú szankciók is szerepelnek, amelyeket akkor vezetnének be, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az inváziót ugyanis mind Biden, mind Macron elfogadhatatlannak tartja, sőt megerősítették: támogatják Ukrajna területi egységét és szuverenitását.
A beszélgetés apropóját az adta, hogy a francia elnök a minap jelezte: Oroszországba utazik, ahol igyekszik közbenjárni a válság békés megoldása érdekében. Az utóbbi hét napban már kétszer is beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel; legutóbb hétfőn, amikor Moszkvában megerősítették, hogy „belátható időn belül” személyesen is találkoznak. A Kreml ugyan nem ismertette a helyszínt, ám Putyin másnap nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ő látja vendégül Macront.
Szerdán Boris Johnson brit kormányfő is telefonált Putyinnak. Egyetértettek abban, hogy párbeszéd útján kell megoldani a válságot, és senkinek sem érdeke a helyzet súlyosbodása. Johnson javasolta, hogy a tárgyalásokba Ukrajnát is vonják be. Szerinte tragikus hiba lenne, ha orosz katonák hatolnának be Ukrajna területére. Putyin ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Kijev „krónikusan elszabotálja” az ukrajnai válság rendezésének alapjául szolgáló (2015-ös) minszki megállapodások végrehajtását.
Az EU főhatalmának számító Németország legfontosabb politikai vezetője nem telefonált, hanem egy tévéműsorban jelezte: az orosz fővárosba készül. Olaf Scholz kancellár rövid időn belül találkozna Putyinnal. A hír szerda esti bejelentésekor pontos dátumot nem említett, csak azt mondta, hogy Moszkvában hamarosan Putyinnal tárgyal.
Előtte azonban a Fehér Ház vendége lesz, ahol Biden február 7-én fogadja. A találkozó fő témája az orosz–ukrán viszály miatt kialakult széleskörű válság diplomáciai rendezése lesz.
A Nyugat és a NATO szerint Oroszország már majdnem 130 ezer (kijevi forrás szerint „csak” 115 ezer) katonát vezényelt Ukrajna határai közelébe, aminek a vége akár fegyveres támadás is lehet. (A szomszédos Fehéroroszországban helyi csapatok a héten megkezdték közös, „védekező jellegű” hadgyakorlatukat orosz katonákkal, akiknek a számát harmincezerre becsülik. Az igazi „bemutatójuk” – amikor közösen a külső agresszió visszaverésére összpontosítanak – azonban február 10-én kezdődik és tíz napig tart.)
Moszkva kezdettől fogva tagadja, hogy Ukrajna elleni invázióra készülne, ugyanakkor saját biztonságának szavatolására garanciákat követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól. A megszólítottak néhány feltételt hajlandóak teljesíteni, ám a Kreml ezzel elégedetlen, mert a legfőbb követeléseit nem fogadják el. Mindenesetre mindkét oldal hajlandó a további tárgyalásokra.
Közben azonban több NATO-ország is fegyvereket küld Ukrajnának, némelyek pedig katonákat telepítenek Kelet-Európába. Az utóbbiak közé tartozik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is. Lengyelországba, Németországba és a szintén NATO-tag Romániába hamarosan háromezer amerikai katona érkezik. Az USA védelmi minisztériuma ezenkívül több ezer katonát helyezett készenlétbe, akiket szükség esetén ugyancsak Európába küld. Az intézkedés hivatalos célja Oroszország elrettentése Ukrajna megtámadásától.
Az amerikai elnök ezzel kapcsolatban elmondta: a kelet-európai csapattelepítésről szóló washingtoni döntés összhangban van azzal, amit még a válság kezdetén Putyinnak is elmondott. Biden akkor hangsúlyozta az orosz államfőnek, hogy amíg Moszkva agresszívan viselkedik, az Egyesült Államok mindent megtesz NATO-szövetségesei és Kelet-Európa biztonsága érdekében, „szent kötelezettségnek” tartja az 5. cikkelyt. Ez az észak-atlanti szervezet alapokmányában szerepel, s arról rendelkezik, hogy ha valamelyik tagállamot külső agresszió éri, azt a NATO egésze ellen irányuló támadásként kell értékelni (és megfelelő választ kell adni rá.) Ám az 5. cikkely nem vonatkozik Ukrajnára, mivel nem része a NATO-nak.
Moszkva tegnap ismételten közölte: aggodalommal figyeli az amerikai katonák európai telepítését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint ezzel a lépéssel Washington tovább növeli a feszültséget Európában.
