A legrosszabb forgatókönyvtől tart Afganisztán kormánya és az Európai Unió is a NATO-erők csapatkivonása miatt. A Biden-kormány lépése a tálibok megerősödésével és újabb menekülthullámmal járhat.
A tervek szerint szeptember 11-én fejeződne be a nyugati hatalmak hadjárata az Al-Kaida és a tálibok ellen, amely a 2001-es amerikai merényletek után kezdődött. Ezután a helyi erőknek kell folytatniuk a harcot, miközben a tálibok egyre erősebbek.
– Rugalmasság nélkül képtelenség lesz békét kötni a tálibokkal. Ugyanakkor vannak olyan dolgok, amelyekről az afgán nép nem hajlandó tárgyalni. Ezek közé tartoznak az afgán védelmi erők, az emberi jogok, a nők jogai, a szólás és a véleményszabadság – mondta az afgán parlament védelmi bizottságának vezetője, Mir Haider Afzaly.
Az EU eddig főleg az újjáépítést és a képzést segítette különböző programokkal Afganisztánban. A térség stabilitása továbbra is kulcsfontosságú az unió számára. Azonban Brüsszel feltételeket szabna ehhez.
„A hadsereget politikai közvetítésnek kell felváltania. És az európaiknak feltételeket kell szabniuk, ahhoz, hogy a pénzügyi támogatás folytatódjon, Afganisztánnak meg kell felelnie a demokrácia feltételeinek" – mondta egy belga EP-képviselő, Maria Arena.
Azonban a térség stabilizálásának módjáról még nincs egyetértés. Az EU ezért nagy diplomáciai erőfeszítésekre készül, hogy egyezség szülessen a rendezésről Pakisztánnal és Iránnal. A kivonulással az afgán törzsi és vallási konfliktusok is kiújulhatnak. Ez pedig a civil áldozatokkal és újabb menekülthullámmal fenyeget.
„Attól tartok, ha az afgánoknak ismét menekülni kell majd az otthonaikból, akkor újabb áradat éri majd el Iránt, onnan Törökországot, majd az Európai Uniót. Azt hiszem, az EU-nak már most el kell kezdenie a felkészülést a táborok kialakítására és a humanitárius segítségnyújtásra" – mondta Shada Iszlam elemző.
Az elmúlt években közel három millió afgán hagyta el az országot, az európai menedékkérők között sok országban ők vannak a legtöbben.
