Az emberek megtanulták, mit jelent szabadon mozogni! Nagyon sokszor megállapították – kimondták, leírták – ezekben a napokban a hírközlő eszközök. Mert ez a nyavalyás koronavírus sok mindenre megtanított bennünket, felhívta a figyelmünket olyan dolgokra, amelyekre nem is gondoltunk, amelyeket olyan természetesnek vettünk, hogy nem is törődtünk velük. Megtanított bennünket arra, hogy milyen nehéz meglenni színház, mozi, sőt a szabad mozgás nélkül. Politikai életünkben, hogy mit jelent bezárkózni nemzetállamunk határain belülre. Mi ebből a sokrétű tanulságból az idegenforgalomra gyakorolt hatást taglalnánk.
A turizmus lényeges szerepet játszik sok állam nemzeti jövedelmében. Vannak országok, amelyeknél ez a részesedés az évi nemzeti jövedelem tekintélyes hányada. A Maldív-szigetektől, ahol az évi nemzeti jövedelem 96,5 (!) százaléka, Thaiföldig, ahol 20,8 százalék. (Kisebb meglepetés, hogy az idegenforgalom elsősorban Baliról ismert Indonéziában csak 9,6 százalék, de még mindig sokkal magasabb, mint sok európai országnál.)
Nem meglepő, hogy Görögország évi nemzeti jövedelmének 20–25 százaléka származik az idegenforgalomból. Kisebb meglepetés azonban, hogy Európában utána Horvátországnál legnagyobb ez a részesedés: a Világbank becslése szerint 18 százalék, sőt a World Travel & Tourism Council (WTTC) szerint 23,2 százalék.
A turisták számának tekintetében Horvátország csak nyolcadik Európában, de a nemzeti jövedelem arányában messze megelőzi azokat az országokat, amelyekbe több turista látogat. Csak a szigetországok közelítik meg: az első nyolcba nem tartozó Málta 14,5 és Ciprus 13,2 százalékkal. A nála több turistát vonzó országok azonban messze lemaradnak. (Az első helyen álló Spanyolország 4,5 százalékos részedéssel, a második helyen álló Olaszország és harmadik helyen álló Franciaország 2,1 százalékossal. A hetedik helyen álló Németország mindössze 1,1 százalékos részesedéssel.)
Az idegenforgalom megcsappanásával azonban nemcsak a költségvetés károsul. Nagyobb ugyanis az emberi kár. Egyrészt az, hogy mekkora kár éri az ágazatban dolgozókat. (Van egy adatunk, hogy a világon 270 millió ember dolgozik a turizmusban.) Ide számítva a turisztikai ügynökségeket, amelyek dolgozói hónapokon át nem győztek panaszkodni; „Euró százezreket veszítünk, napokig nem jön egyáltalán helyfoglalás”.
De a legigazibb károsultak az emberek, akik az elmúlt időszakban megszokták, hogy nyáron lubickolnak, télen síelnek valahol messze a lakóhelyüktől. Nemcsak a nem olyan rég a külföldi turisták számában első helyen álló Kína polgárai hónapokig nem utazhattak, tehát a kínai turisták teljesen elmaradtak. Minden ország akadályokat gördített általában a turista áradatok útjába. A bezárkódások méreteiről képet kaphatunk, ha tudjuk, hogy április 29-éig olyan rendszer volt életben, hogy az Európai Unióba látogató Unión kívüli ország polgára csak akkor látogathatott hozzájuk, ha hozott 72 óránál nem régibb igazolást arról, hogy nem fertőzött, de még akkor is egy hetet kellett karanténban töltenie.
Íme néhány példa a vesztességek illusztrálásra. (Nem számítva, hogy az idegenforgalom jövedelmének kétharmada magánkezekbe jut. A költségek pedig minden esetben államiak.) A turizmus legnagyobb piaca (a háborús éveket nem számítva már 54 éve) a berlini kiállítás. (180 országból 160 ezer kiállítóval és mintegy 50 ezer alkalmazottal.)
És most hosszú időszak alatt még sohasem volt ilyen siralmas. Nem számítva, hogy a legtöbb turistát jelentő kínaiak és még néhány népes külföldi látogatót jelentő ország nem is vett részt. (Karantén várta az onnan érkezőket.) A turisztikai idény kezdetén még soha sem volt ilyen kevés lekötés.
Vagy nézzünk néhány országot. Szerbiában tavaly 40 százalékkal, a külföldieket véve 68 százalékkal kevesebb turista volt, mint 2019-ben. Magyarországon a vendéglátóipar átlagos forgalmának mindössze 15-20 százalékát bonyolította le, az éttermeket csak az ételkihordás tartotta életben. Horvátországban a turizmus átlagos forgalmának mindössze 35 százalékát valósították meg. Az Európában legtöbb turistát vonzó országokban – Spanyolország, Olaszország, Franciaország – az átlagosnál több volt a fertőzött, ami – a karantén mellett – önmagában elég volt a turisták elriasztására stb.
A turizmusnak ez a sanyarú helyzete volt az egyik oka két addig majdnem ismeretlen jelenségnek. Az egyik: az EU nagy lépést tett az Európai Egyesült Államok felé. Kollektívan vette fel a tagállamoknak nyújtandó segítséghez szükséges kölcsönt. Ebből 500 milliárd eurót oszt szét segélyként a tagállamok között. (Horvátország 11 milliárd eurós „ajándékra” számít, ami egy 5 milliós országban fejenként több mint kétezer eurót jelent), 250 milliárdot pedig „olcsó” hitel folyósítására szánt.
A másik majdnem ismeretlen jelenség, hogy az államok jelentős segítséget nyújtanak bajba jutó polgáraiknak (mint Szerbia, ahol több formában közvetlen pénzjuttatás van a kereslet fenntartására és a csökkent bevétel pótlására) vagy közvetlenül az idegenforgalomnak (mint Máltán, amely 200 eurót ad minden turistának, aki legalább három napig náluk tartózkodik).
A legújabb fordulat ebben az ügyben, hogy milyen gyorsasággal csökkentik a korlátozásokat. Görögország már április közepétől fogadja a turistákat, az idegenforgalmi idény pedig hivatalosan május 14-én kezdődött. Minden ország nyitott, csökkentették a korlátozásokat. Magyarországon elsősorban a belföldi turizmust akarják helyre hozni.
