Magához ragadta a hatalmat Tunézia elnöke, miután leváltotta a kormányfőt, és 30 napra felfüggesztette a parlament működését, amit sokan puccsnak minősítettek. Kaisz Szaid államfő azért szánta rá magát erre a lépésre vasárnap éjjel, mert előzőleg országszerte tüntettek a koronavírus-járvány elégtelen kezelése és a romló gazdasági helyzet ellen. A tömeg a kormányt hibáztatta, és az előrehozott választást is sürgetett.
Új kormányfőt ígért Kaisz Szaid tunéziai elnök azok után, hogy vasárnap éjjel leváltotta Hisam al-Masisit, a tisztség eddigi viselőjét. Az intézkedéssel egy időben felfüggesztette a parlament munkáját és mind a 217 képviselő mentelmi jogát. Közölte: a döntés addig marad érvényben, amíg nem sikerül megteremteni a társadalmi békét és megmenteni az országot. Később pontosított, s ebből az derül ki, hogy a törvényhozás tevékenysége 30 napig szünetel.
Az államfő azt állítja, intézkedései összhangban vannak az alkotmánnyal. Ellenfelei szerint puccs történt, támogatói viszont utcai ünnepléssel fogadták a fejleményt. (A történtek miatt hétfőn több külföldi kormány és az EU is az alkotmányos rend helyreállítására szólította fel a tunéziai vezetést.)
Döntését Szaid nyilatkozatban is ismertette. Ebben utal arra is, hogy immár személyesen gyakorolja a végrehajtó hatalmat, de majd új kormányfőt jelöl ki a tavaly hivatalba lépett al-Masisi helyére. Nem mellékesen biztonsági szolgálatának eddigi vezetőjét, Haled Jahjauit nevezte ki belügyminiszternek. Egyúttal mindenkit figyelmeztetett, ha fegyverrel merne támadni a hatalomra, számíthat a hadsereg válaszcsapására.
A lakosság és a pártok egy részét nem ijesztette el az üzenete. A vele szemben állók, köztük a „lefejezett" miniszterelnököt és a kormányát támogató mérsékelt iszlamista Ennahda Mozgalom ugyanis tegnapra ismét az utcára szólította az embereket.
Az elégedetlenség egyre nagyobb az országban, amelyet a politikai és gazdasági válság mellett a járvány is fojtogat. Az afrikai országok közül a 12 millió lakosú Tunéziában különösen nagy gondot okoz a járvány, amely már több mint 18 000 ember halálát okozta.
A súlyos helyzet miatt vasárnap országszerte tüntettek, követelve a kormány menesztését és szociális, meg gazdasági reformok végrehajtását. (Az államfő végül a demonstrációk hatására rúgta ki a vele szemben álló miniszterelnököt, s tett lakatot ideiglenesen a parlamentre.)
A tiltakozások néhol erőszakba torkollottak. A fővárosban, Tuniszban több ezer elégedetlenkedő vonult fel. A főként fiatalokból álló csoport a kormány lemondását, a parlament feloszlatását és előrehozott választást sürgetett. Többen be akartak hatolni a törvényhozás épületébe is; a rendőrség azonban megakadályozta őket. A tüntetők a parlament főerejét képező Ennahda székházát is megrohamozták Tuniszban, több vidéki városban pedig megostromolták a párt irodáit.
Tuniszban a rendőrök paprikaspray segítségével oszlatták a tömeget, akik kőzáporral válaszoltak. Az összecsapások és a demonstráció résztvevői közül többeket őrizetbe is vettek.
Vasárnap éjszaka a hadsereg is akcióba lendült. Katonai járművek körbe vették a parlament épületét, másnap pedig egyenruhások és az államfő (helyszínen) összegyűlt támogatói megakadályozták, hogy Rasid al-Gannusi házelnök, az Ennahda vezetője belépjen a létesítménybe. A politikus emiatt azzal vádolta meg az államfőt, hogy puccsot hajtott végre. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kormánypárt és a parlament érvénytelennek tartja Szaid intézkedéseit.
A parlamentnél megjelentek a kormány hívei is. Tegnap a rendőrségnek kellett szétválasztani a két tábort, mert az elnök pártfogói és a kormányt éltető tüntetők kövekkel dobálták egymást, és össze akartak csapni.
Al-Gannusi előzőleg felszólította honfitársait, hogy vonuljanak az utcára, mint azt 2011-ben tették, amikor az arab tavaszként ismertté vált tüntetés- és lázadáshullám kezdetét vette, amely előbb Tunéziában söpörte el a diktatórikus rezsimet, később pedig néhány térségbeli államban. Ám a politikai hatalom akkori megváltoztatása nem hozott jólétet, s ezért a tunéziai lakosság jó része továbbra is elégedetlen a sorsával, illetve az országban uralkodó állapotokkal.