Valódi háborút kockáztat az a nagyhatalom, amely súlyos következményekkel járó kibertámadást hajt végre az Egyesült Államok ellen. Erre az ország elnöke, Joe Biden figyelmeztetett, akinek a kormányzata alighanem megelégelte az USA-t ért legutóbbi sorozatos hackerakciókat. Ezek komoly gondokat okoztak és egy részüket Oroszországgal, a többit Kínával hozzák összefüggésbe.
Háborúval fenyegetett meg egy meg nem nevezett nagyhatalmat az amerikai elnök. Joe Biden figyelmeztetése abból az alkalomból hangzott el, hogy kedden felkereste a hazája 17 titkosszolgálatának ernyőszervezetét (IC) felügyelő Avril Haines igazgató hivatalát (ODNI).
A 120 jelenlévő alkalmazottat egyebek mellett emlékeztette arra, hogy „a kiberfenyegetések, köztük a zsarolóvírus-támadások egyre inkább képesek károkat és zavarokat okozni a való világban”. (A zsarolóvírus vagy ransomware egy rosszindulatú szoftver, amely az interneten keresztül jut el a számítógépbe, majd titkosítja a fellelt adatokat, és váltságdíjat követel az eredeti helyzet visszaállításáért cserébe.)
Megfogalmazott egy figyelmeztetést is, amely a kívül állóknak szólt. Közölte: Nagyon valószínűnek tartja, hogy egy komoly következményekkel járó kibertámadás esetén (amely az USA-t érné), igazi fegyverekkel leadott „lövésekkel kísért háborúba kerülünk egy nagyhatalommal”.
A lehetséges célpontot nem nevezte meg, ám Washington az utóbbi időben többször is kibertámadásokkal vádolta meg Oroszországot és Kínát. Meg még néhány másik országot, köztük Iránt és Észak-Koreát, csakhogy ezek nem számítanak nagyhatalomnak.
A kiberbiztonság fenntartása, illetve megerősítése a Biden-kormányzat egyik prioritása. Különösen azóta, hogy az utóbbi hónapokban több veszélyes hackerakció okozott riadalmat, illetve súlyos gondokat az Egyesült Államokban. Ezek közül is kiemelkednek a Colonial Pipeline üzemanyagvezeték-hálózatot és a JBS USA Holdings húsfeldolgozó óriáscéget ért zsarolóvírusos támadások, amelyek jelentős károkat okoztak.
A netes támadások lassan már minden ágazatra kiterjednek, és nem csak kormányokat, cégeket érintenek, hanem az állampolgárok életének zavartalan működését biztosítani hivatott kulcsfontosságú intézményeket is.
Tavaly decemberben az amerikai SolarWinds cég fújt riadót, miután rájött, hogy szoftverébe netes bűnözők fészkelték be magukat, akik ráadásul betörtek a Biden-kormányzat és több nagyvállalat számítógépes rendszerébe, majd hónapokig gyűjtötték az adatokat.
Az időnként egyik-másik ország szolgálatába szegődő profi számítógépes betörők, vagy a hatalom megbízásából jól kiképzett kiberkatonák által végrehajtott támadások egyre nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az USA számára. Persze, Amerikát sem kell félteni, neki is vannak hasonló csapatai.
Az oroszok és az amerikaiak között már régóta dúl a háború a virtuális térben, az ott alkalmazott új „fegyverekkel”. A következmények pedig beláthatatlanok lehetnek. A probléma napirendre került Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi találkozóján is.
Az Egyesült Államok nem csak az orosz hackerekre figyel, hanem egyre inkább a kínaiakra is. Olykor hiába. Áprilisban például kiderült, hogy egy kínai számítógépes kalózcsoport belopakodott legalább öt amerikai kormányzati ügynökségre. Alighanem máshová is bejutottak, állítólag nemzetbiztonsági szempontból jelentős címekre, helyszínekre is.
Washington hivatalosan még nem vádolta meg Kínát ezzel a támadássorozattal. Szakértők szerint azonban Peking bérelhette fel a számítógépes bűnözőkből álló csapatot.
A két ország évek óta csatázik a kibertérben. Az ODNI legújabb jelentése pedig azt állítja, hogy „Kína hatékony kiberkémkedési fenyegetést jelent, és jelentős támadási képességekkel rendelkezik” a virtuális világban.
