Radoš Đurović, a Menedékkérők Védelmének és Segélyezésének Központjának vezérigazgatója ma kijelentette, hogy az afganisztáni válság következményeit, vagyis a Szerbiába és a Balkán-félszigetre irányuló migrációs nyomást néhány hónapon belül Szerbia is érzékelni fogja – írja a Beta hírügynökség.
Afganisztánban a helyzet jelenleg nehéz, a menekültek legnagyobb számban Iránba és Törökországba érkeznek, amelyek már szintén számos migrációs válsággal voltak sújtva. Irán felel meg legjobban a számukra, főként a nyelvi és a kulturális hasonlóságok miatt. Jelenleg több ezer emberről beszélünk, de a helyzet még ellenőrzés alatt áll – mondta Đurović.
Elmondása szerint amíg tartott a háború az útvonalak nehezen voltak átjárhatóak, de most komoly probléma merülhet fel, ha a tálibok engedélyezik az emberek tömeges menekülését, akik nem akarnak a saría törvénye szerint élni.
Kihangsúlyozta, hogy a Balkán-félszigetre és Szerbiába irányuló menekülthullám valószínűleg nem lesz olyan gyors, a következményeket pedig csak akkor érezhetjük majd, ha Törökország engedélyezi az ország területének tömeges elhagyását.
Szerbia nehéz helyzetben van, ugyanis az első állomást jelenti a célországok felé és egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy ezek az emberek tovább menjenek. Horvátország, Magyarország és Románia gyakran visszaküldik a menekülteket, és a határokon fizikai akadályok vannak – mondta Đurović.
Hozzátette, hogy nem várható a 2015-ben történt menekültválsághoz hasonló helyzet, mert most Szerbia szorosan együttműködik az uniós intézményekkel, amelyeknek célja, hogy lelassítsák a migrációt. Ennek ellenére véleménye szerint döntő lesz, hogy az EU lezárja-e kapuit a menekültek előtt, mivel Szerbiában az elszállásolásra szolgáló helyek szinte teljesen tele vannak.
A következmények Szerbiában még mindig nem érzékelhetőek, habár a migránsok áramlása az év eleje óta megnövekedett. Az országba közel 27 ezer menekült érkezett, vagyis naponta 150 ember. Ezeknek a 38 százaléka afgán – jelentette ki Đurović.
