Asraf Gháni afgán elnök megerősítette, hogy elhagyta az országot. Menekülése után nem sokkal az Afganisztán nagy részét elfoglaló iszlamista szélsőségesek bevonultak a fővárosba, Kabulba is, majd közölték: kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust. A tálib győzelem után az országban állítólag nyugalom van, ám Kabulban tegnap amerikai katonák lövöldöztek, több civil meghalt.
A tálib fegyveresek vasárnap este harc nélkül szerezték meg az afgán fővárost, ahol sietve átvették az elnöki palotát, illetve a „védők” által elhagyott kormányzati intézményeket. Előzőleg szinte egész Afganisztánt az ellenőrzésük alá vonták. Az utóbbi hetekben nem is volt nehéz dolguk, mivel a tartományok egymás után adták meg magukat, ellenállás nélkül. A kormányerők tagjai nagyon sok helyen hátrahagyták a hadfelszerelést, és elmenekültek.
Kabulban, az elnöki palota megszerzése után a tálibok bejelentették: kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett.
Helyszíni beszámolók szerint a főváros belső része tegnap reggel majdnem teljesen kihalt volt. A tálib vezetők azt állítják, Kabulban és vidéken is nyugalom van. Folyamatosan azt ismételgetik, hogy az afgánoknak nem kell megtorlástól, fosztogatástól, sem rablásoktól tartaniuk.
Az ígéretek ellenére sokan mégis attól tartanak, visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek közt megtiltották a nők munkavállalását, a bűnelkövetők egy részét kivégezték, míg másoknak „csak” valamelyik végtagját vágták le.
GHÁNI OMÁNBA SZÖKÖTT
Asraf Gháni elnök vasárnap elmenekült az országból (még a tálibok kabuli bevonulása előtt), amiért több kormánytag is keményen bírálta. Döntését azzal indokolta, hogy így akarta megakadályozni a vérfürdőt a fővárosban. Elismerte az ellenség győzelmét és azt üzente, immár az ő felelősségük az ország vezetése.
Alelnöke azonban az országban maradt és közölte: nem hajlandó együttműködni a tálibokkal. Amrullah Száleh állítólag a Pancssír-völgybe utazott. A térség továbbra is ellenáll a táliboknak, akik 1996 és 2001 között sem tudták elfoglalni, elsősorban földrajzi adottságai miatt.
Gháni nem árulta el, hogy hol tartózkodik, de időközben kiderült: Ománba szökött. Hírek szerint négy autónyi készpénzt próbált elvinni, és emberei még egy helikopterre is rakodtak bankókat a kabuli reptéren. Ami nem fért be, a felszállópályán hagyták.
KÁOSZ A REPÜLŐTÉREN
A repülőtéren főként katonai gépeket fogadnak. A helyszínre tegnap több száz, menekülni akaró helybeli hatolt be, nagy zűrzavart okozva. A területet védő amerikai katonák tüzet nyitottak, ám valószínűleg nem csak a levegőbe lövöldözve próbálták feloszlatni a tömeget. Szemtanúk szerint a káoszban ugyanis halálos találat ért legalább öt személyt. Az sem kizárt, hogy a megriadt és menekülni próbáló emberek egymást taposták agyon. Az incidens miatt leállították az evakuálást.
A tálibok bosszújától rettegő civilek egy amerikai katonai gépre szerettek volna feljutni, és távozni. Menekülnek mások is, elsősorban a nyugatiak, sőt az idegen katonák is folyamatosan távoznak.
MEGSEMMISÍTETTÉK A ZÁSZLÓKAT
Haza készülnek a diplomáciai képviseletek jó részének alkalmazottai is. Szinte mindenki a kabuli repülőtérről utazna el. Ez ugyanis az utolsó nagy létesítmény az országban, amelyet NATO-erők ellenőriznek.
Az Egyesült Államok nagykövetségének majdnem mindegyik alkalmazottja is a reptéren várja a kimenekítést. Az amerikai külképviselet épületéről már a zászlót is levonták, a távozó diplomaták előzőleg megsemmisítették a titkos iratokat, sőt a zászlókat és minden olyan tárgyat és eszközt, amelyeket a tálibok propagandacélra használhatnának.
Washington majdnem 6000 katonát küldött a kabuli légikikötő védelmére és folyamatosan evakuálja az amerikai állampolgárokat, illetve a korábban az USA-haderőnek dolgozó afgánokat. Példáját szövetségesei is követik. A német hadsereg tegnap kezdte meg a kimentési akciót, amelynek keretében tízezer embert kell eljuttatni biztonságos helyre a tálibok bosszúja elől. A hírt ismertető Angela Merkel kancellár ugyanakkor figyelmeztetett: a lehetséges menekültáradat miatt fontos az Afganisztánnal szomszédos országok és az egész régió támogatása.
NEM SIETIK EL
Hamid Karzai afgán exelnök arról számolt be, hogy koordinációs tanács alakul majd a hatalom békés átadása érdekében. A tálibok azonban jelezték: nem átmeneti kormányt, hanem teljes hatalmat akarnak. Egyik vezetőjük elmondta, akkor alakítanak kormányt, ha a külföldi katonák mindegyike kivonul az országból. Munkatársai pedig azt üzenték, hogy feszültségmentes kapcsolatokra törekszenek a külvilággal és el akarják kerülni a nemzetközi elszigeteltséget. Ártani sem akarnak senkinek.
Boris Johnson brit kormányfő azt tanácsolta, a Nyugat ne ismerje el egyoldalúan az új afganisztáni rezsimet, egyszersmind közölje a tálibokkal: „országuk nem lehet a terrorizmus melegágya”. Az EU-tagállamok külügyminiszterei ma rendkívüli tanácskozást tartanak az afganisztáni helyzetről.
BIDEN BŰNBAK LETT
Az 50–80 ezer harcosból álló tálib sereg az amerikai és nemzetközi erők kivonásának május 1-jei kezdete után indított átfogó támadást a több mint 300 ezer kormánykatona és rendőr ellen. A hadjárat teljes sikerrel végződött.
Joe Biden amerikai elnököt hevesen támadják hazájában a csapatkivonás elrendelése miatt, amellyel véget vetett a majdnem húsz évig tartó amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Külügyminisztere azonban védelmébe vette. Antony Blinken szerint Bident kötelezte az a kivonulási megállapodás, amelyet még hivatali előde, Donald Trump kötött 2020-ban a tálibokkal. Trump viszont ezúttal lemondásra szólította fel Bident az afganisztáni kudarc miatt, amelyet szégyennek és „az amerikai történelem egyik legnagyobb vereségének” nevezett.
