Az Afganisztánban hatalomra került tálibok kiterjesztették az amnesztiát a bukott kormány minden tisztségviselőjére, sőt Asraf Gháni külföldre menekült államfőre is, akit arról biztosítottak, hogy hazatérhet. Az ország még egyetlen ellenálló tartományát pedig szeretnék megszerezni. Már meg is indították a terület ellen a csapataikat, bár hangsúlyozzák: keresik a tárgyalásos megoldás lehetőségét is.
Halil ur-Rahman Hakkáni, a tálibok egyik vezetője szerint nincs harag a tálibok és megbuktatott Asraf Gháni államfő között, s ez vonatkozik Amrulla Száleh volt alelnökre és Hamdulla Mohib nemzetbiztonsági főtanácsadóra is. Megbocsátunk mindenkinek, kezdve a (tálibok ellen harcoló) tábornoktól, az egyszerű emberekig – üzente tegnap Hakkáni.
Felszólította honfitársait, hogy ne meneküljenek el az országból. Szerinte az ellenség terjeszti a tálibokról, hogy bosszúszomjasak. Fogadkozott, hogy az országban mindenki nyugodt lehet. Ennek ellenére Afganisztánból rengetegen akarnak távozni.
A tálib lázadók – akiket 2001 őszén fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én harc nélkül foglalták el Kabult, majd közölték: véget ért a majdnem húsz éve tartó háború. Asraf Gháni államfő előzőleg elmenekült az országból.
A tálibok két napra rá azt ígérték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. Azt is közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények (sería) keretében.
SOKAN KÉTKEDNEK
Sokan mégis attól tartanak, hogy a tálibok visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején alkalmazott szigorú iszlám törvénykezéshez. Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a törvényszegőket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.
Miközben Hakkáni az amnesztiáról beszélt tűzharc bontakozott ki a kabuli repülőtér északi kapujánál afgán őrök és ismeretlen támadók között; egy védő meghalt, három megsebesült. A lövöldözésbe amerikai és német katonák is belekeveredtek, de nekik nem esett bajuk.
A repülőtér rendkívül fontos, mivel a nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok innen menekítik ki saját polgáraikat, s azokat az afgánokat, akik együttműködtek velük, de a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A reptéren napokig káosz uralkodott. A légi kikötőn belül amerikai katonák próbálják fenntartani a rendet, kívül a tálib fegyveresek.
ÖTEZREN MEHETNEK KUVAITBA
Afganisztánból tömegével menekülnek azok, akik együttműködtek a NATO-val a tálibok elleni harcokban, mivel félnek az utóbbiak megtorlásától. Sok ország nem hajlandó befogadni őket. Kuvait jelezte: átmenetileg befogad ötezer afganisztánit, akiket később az Egyesült Államokba költöznek.
Oroszország sokkal elutasítóbb. „Nem szabad beengedni a menedékkérők álcája alatt érkező szélsőségeseket Afganisztánból” – közölte Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök egyúttal azt ígérte, hogy mindent megtesznek – a külföldi partnerekkel – Afganisztán stabilitásáért.
Kifogásolta a nyugati országok azon elképzeléseit, hogy menekülteket telepítsenek át az Afganisztánnal szomszédos közép-ázsiai országokba a vízumkérelmeik elbírálásának idejére. Külügyminisztere, Szergej Lavrov ugyanakkor arról számolt be, hogy Afganisztán új urai egyelőre tartják magukat a nyilatkozataikban tett ígéreteikhez, amelyek a harccselekmények lezárásával, az amnesztiával, illetve a koalíciós alapon működő hatalmi szervek kiépítését szolgáló átfogó afgánközi párbeszéddel kapcsolatosak.
SZÁLLÍTÓGÉPEN SZÜLETETT
Egy Németországba tartó kimenekítő repülőn példátlan eset történt. Landolás után gyermek született a fedélzeten. Az anya vajúdása már a levegőben megkezdődött és komplikációk is jelentkeztek.
A leszállás után orvoscsapat sietett a gépre és levezette a szülést, majd kórházba szállították az anyát és a kislányát, akik mindketten jól vannak.
A kabuli kimenekítés a hét végén felgyorsult. Két nap alatt tizenegyezer ember hagyhatta el légi úton a területet. Erről Joe Biden amerikai elnök számolt be. Szerinte sikerült az amerikai haderőnek javítania az eljutást a kabuli repülőtérhez.
A tálibok sem tétlenkednek. Bár hivatalosan már ők az urak az országban, egy tartományt (a 34-ből) még az ellenségeik ellenőriznek.
Ez a Pandzssir-völgy, amelynek elfoglalására több száz harcosukat küldték. Előzőleg négy órát szabtak az ellenállóknak a megadásra, de a terület vezetője, Ahmad Maszúd ezt elutasította. Közölte: megvédik Pandzssirt, s a háború elkerülhetetlen, ha a hatalom elutasítja a párbeszédet. A tálibok tegnap visszaüzentek: tárgyalásos megoldásra is hajlandóak.
ELHÚZÓDÓ KONFLIKTUSRA SZÁMÍTANAK
A pandzssiri erőket az az Ahmad Maszúd vezeti a Nemzeti Ellenállási Front élén, aki a 2001-ben meggyilkolt Ahmad Sah Maszúdnak, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia.
A Kabultól északkeletre található Pandzssir-völgy védői hosszú konfliktusra rendezkedtek be, ha nem sikerül olyan központi kormányról megállapodni, amelyben képviselve lesznek a különböző politikai erők.
Az Afganisztánban ismét hatalomra került tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni ellenőrzésüket Pandzssirra. Főleg azért, mert a tartomány egy nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető. A tálibok ezúttal minden oldalról közrefogták a Pandzssir-völgyet, amelyben korábban összesereglettek az országból a kormányhadsereg megmaradt katonái és a helyi milíciák fegyveresei. (Szerkesztőségi összefoglaló)
Kimenekítették az utolsó szerbet
Kabulból kimenekítették a helyszínen tartózkodó utolsó szerb állampolgárt, Milka Damjanovićot is. Feltehetően azon a repülőn utazott, 120 személy társaságában, amely az ENSZ szervezésében érkezett vasárnap Kazahsztánba. Napokkal korábban két másik szerb állampolgár, Aleksandar Cvejić és Marko Pribak is elhagyta az afgán fővárost, sőt már haza is érkeztek.
