Az Egyesült Államok és szövetségesei a korábbi terveknek megfelelően augusztus 31-ig kivonják csapataikat Afganisztánból, nem lesz halasztás. Pedig lehet, hogy szükség lenne rá, amiről két amerikai kongresszusi képviselő a helyszínen is meggyőződött. A világ hét legfejlettebb ipari hatalma (G7) közös álláspontot alakított ki a leendő tálib kormánnyal kapcsolatban.
Váratlan látogatást tett a kabuli nemzetközi repülőtéren két amerikai kongresszusi képviselő, amivel még a Fehér Házat, a külügyminisztériumot és a Pentagont (védelmi minisztérium) is magukra haragították. A demokrata párti Seth Moulton és republikánus párti Peter Meijer charter-járattal érkezett és órákat töltött a radikális iszlamista tálibok kezére került Afganisztán fővárosának légikikötőjében, ahol gőzerővel folyik a külföldiek evakuálása.
A tapasztaltakról kiadott közös nyilatkozatukban megállapítják: szeretnék rávenni Joe Biden elnököt arra, hogy hosszabbítsa meg az evakuálás augusztus 31-i határidejét. A helyszínen ugyanis világossá vált számukra, hogy későn kezdődött a kimenekítés, ezért „mindegy, mit teszünk, nem tudunk mindenkit elutaztatni még szeptember 11-ig sem”.
A G7 FELTÉTELEKET SZABOTT
A világ hét vezető ipari hatalmat összefogó G7 csoport (amelynek tagjai: az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország) és az EU vezetőinek tanácskozásán Biden kedden este jelentette be, hogy hazája tartja magát az ütemtervhez és augusztus 31-ig kivonja csapatait. Megjegyezte: a határidő betartása a tálibok további együttműködésétől is függ. Hírek szerint felkérte a Pentagont és a külügyminisztériumot, hogy szükség esetére dolgozzanak ki vésztervet a határidő módosítására.
Boris Johnson brit miniszterelnök a csúcstalálkozó után elmondta: a G7 vezetői megállapodtak abban, hogy az általuk a táliboknak szabott első számú feltétel a biztonságos elvonulás lehetőségének szavatolása augusztus 31-ig (azoknak az afgán állampolgároknak is, akik el akarják hagyni az országot).
MERKEL LÁTJA AZ EREDMÉNYEKET
A videokapcsolaton keresztül tartott megbeszélés után kiadott közleményükben a résztvevők hangsúlyozzák: Afganisztán soha többé nem válhat a terrorizmus „biztonságos menedékévé”, és nem szolgálhat más országok ellen irányuló terrortámadások kiindulópontjául. Kiemelték ugyanakkor, hogy a táliboknak eleget kell tenniük a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek is. A G7 vezetői megvitatták azt is, hogy kormányaik miként fognak kapcsolatot tartani az új afganisztáni kormánnyal.
Az afganisztáni helyzetről a német kancellár azt mondta, hogy az utóbb hetek fejleményei szörnyűségesek és keserűek, ám a katonai műveletek eredeti célja teljesült, hiszen az ország már nem az iszlamista terrorizmus bázisa. Angela Merkel szerint komoly eredményeket hozott a nemzetközi fejlesztési együttműködés is. Példaként említette, hogy a gyermekhaladóság húsz év alatt ötven százalékkal csökkent, és a tíz évvel korábbi húsz százalékkal szemben már a lakosság hetven százalékának biztosított a vezetékes ivóvíz, kilencven százalékának pedig az áramellátás.
„AZ AMERIKAIAK LŐNEK”
Nem sokkal a G7-csúcs kezdete előtt Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő arról számolt be, hogy lezárták a kabuli repülőtérhez vezető utakat az afgánok előtt. A helyszínre így már csak a külföldiek mehetnek ki. A döntést indokolva elmondta: a reptéren egyre nagyobb a tömeg, ezért fennáll a veszélye annak, hogy pánik tör ki és az emberek agyontapossák egymást.
Mudzsáhid az amerikai erőket tette felelőssé a környéken bekövetkezett halálesetekért. „Amikor a tömeg összegyűlik, az amerikaiak lőnek, ami miatt emberek halnak meg. Mi meg akarjuk óvni az afgánokat ettől” – fogalmazott.
A kabuli repülőtéren a hónap közepe óta időnként drámai jelenetek alakultak ki, miközben tízezrek próbáltak elmenekülni az evakuációs légi járatokon a tálibok megtorlásától és szigorú iszlám törvénykezésüktől (saría) tartva. A kialakult kaotikus helyzetben legalább tíz ember vesztette életét augusztus 15-e óta.
A FŐ CÉL AZ ORSZÁGÉPÍTÉS
A tálib szóvivő ezzel összefüggésben igyekezett megnyugtatni az afgánokat, hogy nincs okuk menekülni. Washingtont pedig arra kérte, ne bátorítsa az afgánokat hazájuk elhagyására. Megismételte: a tálibok ragaszkodnak az amerikai elnök által a külföldi csapatok kivonására kitűzött augusztus 31-i határidő betartásához.
A szóvivő visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint üldözik a tálib mozgalmat bírálókat. „Nem üldözünk senkit. Fátylat borítottunk mindenre. Egyetlen célunk az ország építése” – fogalmazott.
Tegnap még mindig ezrek vártak a kabuli repülőtér körül abban bízva, hogy egy evakuációs repülőjárattal elhagyhatják Afganisztánt. Az utóbbi napokban a légi járatok mellett sokan közúton is elhagyhatták Afganisztánt. A Pakisztán felé vezető határátkelőhelyek továbbra is nyitva állnak mindenki előtt.
ALAKUL A KORMÁNYZÓTANÁCS
A tálib lázadók – akiket 2001 őszén fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én néhány óra alatt, harc nélkül vonultak be Kabulba, utána pedig kihirdették a győzelmet a majdnem húsz évig tartó háborúban.
Napokkal később amnesztiát hirdettek, s jelezték: békés kapcsolatokra törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében.
Az ígéretek ellenére sokan tartanak attól, hogy a győztesek visszatérnek az 1996 és 2001 közötti uralmuk idején alkalmazott szigorú iszlám törvénykezéshez. Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a törvénysértéseket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.
Az ország irányítását ezúttal egy kormányzótanácsra bíznák. Tegnapi hír szerint ennek tagja lehet Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, Hamid Karzai korábbi államfő és Gulbuddin Hekmatjar exkormányfő is.
