A tálibok kezére került a kabuli nemzetközi repülőtér kedden, miután az utolsó amerikai repülőgép is elhagyta a légikikötőt, és ezzel véget ért az Egyesült Államok leghosszabb háborúja.
Tálib vezetők az elit Badr egység kíséretében végigvonultak a kifutópályán, így jelezve győzelmüket. A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid azt mondta: az amerikaiak veresége minden megszállónak jó lecke. Egyúttal hangsúlyozta: Kabul biztonságos lesz, és az embereknek nem kell aggódniuk.
A kabuli nemzetközi repülőtér hatalmas mentőakció színhelye volt azóta, hogy a tálibok elfoglalták az afgán fővárost augusztus 15-én. A múlt héten az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pokolgépes robbantásaiban csaknem kétszázan vesztették életüket a légikikötőben, hétfőn pedig a terroristák rakétákkal vették célba a létesítményt.
A TÁLIBOK TÖRTÉNELMI PILLANATKÉNT ÉRTÉKELTÉK AZ AMERIKAI ERŐK TELJES KIVONULÁSÁT
Az Afganisztánt uraló tálib lázadók történelmi pillanatként értékelték hétfőn, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot, örömünnepet ültek e felett - jelentették hírügynökségek Kabulból.
"Ismét történelmet írunk: ma este véget ért Afganisztán húsz éve tartó megszállása az Egyesült Államok és a NATO által, megérte harcolni és áldozatokat hozni érte" - írta a Twitteren Anasz Hakkáni, a tálibok javait igazgató Hakkáni-hálózat egyik magas rangú tagja. Zabiullah Mudzsahid, a tálibok első számú szóvivője azt közölte, hogy az ország elnyerte "teljes függetlenségét", az utolsó amerikai katonák pontban hétfő éjfélkor elhagyták a kabuli repülőteret.
Matthieu Aikins, a The New York Times afganisztáni tudósítója azt írta a közösségi médián: "Az égen már nem látni repülőgépet, a tálibok pedig örömükben a levegőbe lövöldöznek." Ugyanerről számoltak be az AFP hírügynökség tudósítói is. A lövöldözés még kedd hajnalban is tartott beszámolójuk szerint.
BLINKEN: WASHINGTON MOSTANTÓL DOHÁBÓL VÉGZI AFGANISZTÁNI DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉGÉT
Az amerikai haderő Afganisztánból való kivonulásával együtt az Egyesült Államok felszámolta kabuli nagykövetségét, és afganisztáni diplomáciai tevékenyégét mostantól a katari fővárosból, Dohából végzi - közölte hétfőn sajtótájékoztatón Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Blinken becslése szerint 100-200 olyan amerikai állampolgárságú civil maradhatott Afganisztánban, aki nem tudta elhagyni az országot, nem tudott eljutni a kabuli repülőtérre az utolsó evakuációs napon, hétfőn sem. Hozzátette, hogy mindent megtesznek az ő kihozataluk érdekében.
Kenneth McKenzie tábornok, a Középső Parancsnokság vezetője hétfői washingtoni sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Afganisztánból kivonuló amerikai haderő közvetlenül kivonulása előtt használhatatlanná tette számos ott hagyott katonai eszközét: 73 repülőgépet, 70 páncélozott járművet, 27 terepjáró gépkocsit, valamint a kabuli repülőteret az utolsó pillanatig védő C-RAM rakétaelhárító rendszert. Ezeknek az eszközöknek a szétszedése, leszerelése bonyolult és hosszú ideig tart, sokkal egyszerűbb volt tönkre tenni őket - tette hozzá.
Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) közölte hétfőn, hogy az amerikai haderő teljes kivonulásával a kabuli repülőtéren mostantól nincs földi légiirányítás és általában az országban e pillanatban nem létezik légiközlekedési hatóság, ezért amerikai bejegyzésű polgári repülőgépek, pilóták csak az FAA előzetes engedélyével repülhetnek az afgán légtérben.
MEGÉRKEZETT SZKOPJÉBA AZ AFGANISZTÁNBÓL KIMENEKÍTETT EMBEREK ELSŐ CSOPORTJA
Megérkeztek hétfő éjjel Észak-Macedóniába annak a 149 fős afgán csoportnak az első tagjai, akiknek a befogadását a balkáni ország vállalta az afganisztáni tálib hatalomátvétel után.
A Kam Air afgán légitársaság gépével érkezők olyan afgánok, akik nyugati szervezeteknek dolgoztak Afganisztánban, valamint a családtagjaik. Egy Szkopjéhoz közeli szállodában helyezték el őket, koronavírus-tesztet végeznek rajtuk, majd három hónapos vízumot kapnak.
"Ők a szövetségeseink, akik együtt dolgoztak velünk, emiatt az életük veszélybe került, olyanok, akik a leginkább segítségre szorulnak" - mondta Bujar Osmani macedón külügyminiszter.
Zoran Zajev miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy országa 750 afgánt kész ideiglenesen befogadni, akik a nyugati szövetségeseknek dolgoztak Afganisztánban. Mindannyiukat Szkopje közeli szállókban helyezik el, aminek költségeit nemzetközi szervezetek és az Egyesült Államok vállalta.
Észak-Macedónia 2020 óta NATO-tag, és 2002 és 2014 között katonákkal is jelen volt Afganisztánban.
