Befejeződött az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból, s ezzel véget ért a kimenekítés is kabuli reptérről. Bár a kivonulás határideje tegnap járt le, az utolsó amerikai katona, illetve szállítórepülő előző nap, pontban éjfélkor hagyta el az országot. A kabuli reptérről távoztak, amit a majd’ húsz évig tartó belháború győztesei, vagyis a tálibok a levegőbe lövöldözve ünnepeltek. Utána átvették a légikikötő felett is az irányítást, miután Kabul már augusztus 15-én a kezükre került. Előzőleg – egy tartomány híján – az egész országra kiterjesztették hatalmukat, s ezzel – az amerikaiak vezette idegen haderő által történt 2001-es megbuktatásuk óta – ismét ők lettek az urak Afganisztánban.
Hivatalosan tegnap ért véget az amerikai és külföldi csapatok kivonása Afganisztánból, amelyet az idegen haderő 2001 őszén foglalt el. A hatalomból akkor kifüstölt tálibok azonban győztesként tértek vissza és ismét átvették az ország irányítását. Kabulban látványos ünnepet csaptak már hétfőn este, amikor az utolsó amerikai katonai szállítógép a levegőbe emelkedett.
A tálibok történelmi pillanatként értékelték, hogy mindegyik amerikai katona távozott az országból. Anasz Hakkáni, a tálibok egyik tisztségviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte: „véget ért Afganisztán húsz éve tartó megszállása az Egyesült Államok és a NATO által.” Zabiullah Mudzsahid tálib szóvivő ehhez hozzáfűzte: az ország elnyerte függetlenségét, az utolsó amerikai katonák hétfő éjfélkor hagyták el Kabult.
Ennek örömére ünnepség kezdődött az afgán fővárosban, ahol a tálibok a levegőbe lövöldöztek. Tegnap pedig átvették a helyi repülőteret. Kabulban nyugalom van, megnyíltak az iskolák, némely üzletek és bankfiókok.
Az utolsó amerikai gép távozásával befejeződött az USA leghosszabb háborúja. A tálibok szóvivője szerint Amerika veresége minden megszállónak jó lecke.
VÉGE A LEGHOSSZABB HÁBORÚNAK
A kabuli nemzetközi repülőtér hatalmas mentőakció helyszíne volt az elmúlt bő két hétben, vagyis azóta, hogy a tálibok augusztus 15-én bevonultak a fővárosba. Ám a múlt csütörtökön az IÁ pokolgépes merényletet hajtott végre a létesítménynél várakozók között, ami 182 ember halálát okozta. Hétfőn pedig hat rakétát lőtt ki a reptérre, amely nem sokkal később a tálibok kezére került. Erre azután került sor, hogy az utolsó amerikai katona, illetve szállítógép is elhagyta a területet. Afganisztánban így már nincs amerikai katona, és a szövetségeseik egyetlen fegyverese sem tartózkodik ott.
Ezzel véget ért az Egyesült Államok leghosszabb, majdnem húsz évig tartó háborúja, amelyben 3590 amerikai és szövetséges (külföldi) katona, s legalább 110 ezer civil halt meg. Az óriási anyagi kár értékét több ezer milliárd dollárra becsülik. Afganisztán 2001-es elfoglalásában és az ottani katonai misszióban (megszállásban) az USA mellett több mint egy tucat másik ország is részt vett.
LECKÉT KAPTAK
A katonai hadjáratot eredetileg azért indította az Egyesült Államok vezette szövetség (az ENSZ jóváhagyásával), mert Washington szerint a tálib rezsim menedéket biztosított az IÁ terroristáinak és vezetőjüknek, Oszama Bin Ladennek. Annak az IÁ-nak, amelynek emberei 2001. szeptember 11-én elrabolt utasszállító repülőkkel lerombolták a Világkereskedelmi Központ két épületét New Yorkban, több ezer ember halálát okozva ezzel.
Az iszlamista hatalmat már a háború kezdete után néhány héttel sikerült elsöpörni. Ám a tálibok nem adták meg magukat, harcot indítottak a Nyugat által támogatott kormány és a külföldi erők ellen. A háborúban fokozatosan ellenőrzésük alá vonták az ország egy részét, végül pedig majdnem az egész területét. (Tegnap megtámadták a Pandzssir-völgyet is, amely még ellenáll, de visszaverték őket és nyolc katonájukat megölték.)
Az utolsó amerikai katona hétfői távozása után a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid azt üzente, hogy az USA veresége Afganisztánban minden megszállónak jó lecke.
TÖRTÉNELMI PILLANAT
A tálibok történelmi pillanatként értékelték, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot. Egyik tisztségviselőjük, Anasz Hakkáni szerint azzal írtak történelmet, hogy véget vetettek Afganisztán majdnem húsz évig tartó megszállásának. Ez utóbbiért az Egyesült Államokat és a NATO-t tartják felelősnek. Hakkáni meggyőződése, hogy „megérte harcolni és áldozatokat hozni” az ország megszállásának megszűntetéséért.
A tálibok szóvivője pedig közölte: az utolsó amerikai katonák pontban hétfő éjfélkor hagyták el a kabuli repülőteret, s ezzel az ország immár elnyerte teljes függetlenségét.
Az utolsó amerikai repülőgép távozásának hírére a tálibok örömükben a levegőbe lövöldöztek, ami tegnap is folytatódott.
NAGY ÁRAT FIZETTEK
Az evakuálás katonai részének és annak a majdnem húsz éves missziónak a befejezését Washingtonban is megerősítették. Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője közölte: véget ért a katonák kivonulása Afganisztánból, miként az ottani amerikaiak, továbbá más állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálása. A tábornok kiemelte: továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak az amerikai állampolgároknak, akik távozni akarnak, illetve afgánoknak, akik erre jogosultak.
McKenzie egyúttal elismerte, hogy nagy árat fizettek az egészért, hiszen meghalt 2461 amerikai katonai és civil, valamint több mint húszezer (amerikai) megsebesült.
HASZNÁLHATATLANNÁ TETTÉK
Az USA hadereje augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást; azóta 79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül. Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afganisztáni civil és más országok állampolgára. „Az amerikai és a koalíciós repülőgépek együtt több mint 123 ezer polgári személyt evakuáltak” – jegyezte meg Mckenzie. Beszámolt arról is, hogy a kabuli kivonulás előtt használhatatlanná tették a hátrahagyott amerikai hadi eszközök egy részét: 73 repülőgépet, 70 páncélozott járművet, 27 terepjárót és a kabuli repülőteret védő C-RAM rakétaelhárító rendszert.
BECSAPTÁK WASHINGTONT
Az Egyesült Államok tavaly, Donald Trump elnöksége idején állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról. Az utóbbiak viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek a béketárgyalásokon. A megbeszélések azonban megrekedtek, nem sikerült eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
Joe Biden amerikai elnök az idén áprilisban jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, azaz 2021. szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, ám később augusztus 31-re módosította az időpontot.
BIDEN LETT A BŰNBAK
A tálibok már májusban átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Egyre nagyobb területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket, végül augusztus 15-én harc nélkül bevonultak Kabulba.
Az afganisztáni evakuációval kapcsolatban komoly kritikák érték a Biden-adminisztrációt. Különösen azután szaporodtak meg a bírálatok, hogy a múlt csütörtökön az IÁ öngyilkos merénylője robbantást követett el a zsúfolásig megtelt kabuli repülőtér egyik kapujánál, ahol 13 amerikai katona életét is kioltotta.
A kivonulás befejezése aggályokat vetett fel azok sorsát illetően is, akik a tálibok megtorlásától tartva ezután akarják elhagyni az országot. Köztük vannak nyugati országok állampolgárai, de több ezer helybeli is, aki együttműködött a külföldi csapatokkal, illetve tart a tálibok bosszújától vagy elnyomásától.
Közben Anthony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy a kivonulással együtt az Egyesült Államok felszámolja kabuli nagykövetségét, és ezentúl Katar fővárosából, Dohából intézi az afganisztáni diplomáciai ügyeket.
