A társadalmi, politikai és gazdasági helyzet romlásának megakadályozására hivatkozva katonai puccsot hajtottak végre Guineában a hadsereg különleges alakulata. A nyugat-afrikai ország 83 éves elnökét, Alpha Condét – több órás lövöldözés után – fogságba ejtették az elitkatonák, majd szélnek eresztették a kormányt és a parlamentet. Az ENSZ-főtitkár és több tucat ország is elítélte a puccsot.
Lezárták az országhatárokat és kijárási tilalmat vezettek be Guineában, miután a hadsereg különleges erői vasárnap behatoltak a főváros, Conakry kormányzati negyedébe, ahol őrizetbe vették, majd megfosztották hatalmától Alpha Condé elnököt. Az idős politikust azóta is fogva tartják.
Mamady Doumbouya ezredes, a puccsisták vezetője közölte: az államfő jól van. Nem árulta azonban el, hogy hol tartják fogva. Arról viszont beszámolt, hogy az általa magalakított és vezetett bizottság (CNRD) kezébe került a hatalom, s immár annak tagjai parancsolnak. A civil kormányzást felváltotta a katonai, amelynek élén az ezredes áll. Az elithaderő képviselői tegnap ezt külön is közölték a kirúgott miniszterekkel és a távozó állami intézményvezetőkkel. A francia idegenlégiósból a főhatalom kulcsfontosságú tagjává avanzsált Doumbouya azt is bejelentette, hogy felfüggesztették az alkotmányt.
A hatalom erőszakos megszerzését a súlyos társadalmi, gazdasági és politikai helyzettel indokolta. Közölte: a francia gyarmati uralom 1958-as megszüntetése óta az ország alig fejlődött valamicskét, ezért eljött az ideje, hogy Guinea felébredjen. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy nem a közállapotok, vagy a gazdaság megváltoztatásának, jobbításának a szándéka vezényelte a zendülőket, illetve vezetőjüket. Sokkal inkább az a terv, amelynek részeként az államfő meg akarta nyirbálni a katonák fizetését.
Pedig Condé elnökségének bő egy évtizede alatt jelentősen nőtt a gazdaság. Igaz, ennek csak kevesek látták hasznát. A lakosság nagy része továbbra is szegénységben él.
Amikor 2010-ben – több évtizednyi ellenzéki politizálás után – Condét megválasztották, változásokat ígért. És kilátásba helyezte a korrupció felszámolását. Azóta kétszer újraválasztották, 2015-ban és 2020-ban. Kezdeti politikai ígéreteiből azonban nem sok valósult meg. Sőt maga is korrupciós ügyekbe keveredett. Mások a kormányzásban az utóbbi évek tekintélyelvű megoldásait is felrótták neki.
Ellenfelei azt állították róla, hogy legutóbb csalással nyert. A tavaly októberi elnökválasztás után zavargások robbantak ki az országban. Hónapokkal korábban az alkotmánymódosítás ellen tüntettek nagy tömegek. A megmozdulások résztvevői összecsaptak a rendőrséggel, ami több ember halálával végződött. A rendbontásokkal összefüggésben ellenzékieket vettek őrizetbe.
Condé sok politikai ellenfele külföldre menekült. Nagy részük a szomszédos Szenegálban telepedett le és örömmel fogadták a megbuktatásáról szóló híreket. António Guterres ENSZ-főtitkár, az Afrikai Unió (a kontinens országait tömörítő szervezet), a nyugat-afrikai államok gazdasági közössége (ECOWAS) és több külföldi kormány, köztük az amerikai, ugyanakkor elítélte a katonai hatalomátvételt, egyszersmind követelte az elnök szabadon engedését, illetve a polgári kormányzás visszaállítását a 13 millió lakosú Guineában.
