Az Egyesült Államok új elnökének klímapolitikájáról és a klímaváltozás elleni lehetséges lépésekről beszélgetett Bartus Gábor környezetgazdásszal Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában. Áder János hangsúlyozta: az Egyesült Államokban az idei kampányban volt először meghatározó téma a klímapolitika, a klímaváltozás elleni küzdelem Joe Biden új elnök választások után megfogalmazott négy fő célja közt is szerepel.
Hozzátette: az új elnök első intézkedései közt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozni kíván a párizsi klímaegyezményhez, leállította a Keystone olajvezeték építését és az északi sarkvidéki vadrezervátumban az olajfúrásokat, valamint felállított egy közgazdasági munkacsoportot az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásainak vizsgálatára.
Bartus Gábor látványosnak nevezte a kezdetet, azonban hozzátette, hogy az amerikai elnökök eddig nem igazán tudtak befolyást gyakorolni az amerikai gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátására. A lényeges változást olyan technológiai, üzleti változások, mint a palagáz-technológia, továbbá az amerikai legfelsőbb bíróság döntései hoztak.
Az államfő megjegyezte: az Egyesült Államok világszinten nagyjából a levegőszennyező anyagok kibocsátásának 15 százalékáért felelős, Kínával együtt pedig több mint a harmadáért felel, amiből az látszik, hogy Kína és az Egyesült Államok nélkül nem lehet hatékony klímapolitikát folytatni.
Áder János szerint Donald Trump volt amerikai elnököt joggal nevezték klímaszkeptikusnak, de hivatali ideje alatt nem nőtt országa kibocsátása, sőt a koronavírus-járvány hatására 2020-ban mintegy 9 százalékkal csökkent.
Bartus Gábor szerint olyan intézkedésekre kellene törekedni, ami a gazdaság logikájába építi be a környezetvédelmet. Jó példaként említette az európai árrendszert a szén-dioxid-kibocsátás esetén. Ezt Áder János is kiszámítható módszernek nevezte, mert a cégek felkészülhetnek arra, milyen környezetpolitikát és fejlesztéseket kell megvalósítaniuk.
Áder János kitért arra, hogy Biden 2000 milliárd dollárt - az Egyesült Államok GDP-jének 10 százalékát - fordítaná a klímacélokra, de a köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek elérése szemléletváltást is igényel az átlagemberektől.
Bartus Gábor úgy véli, hogy ha környezeti adókkal vagy más technikákkal beáraznák a gazdaságba a környezetszennyezést, akkor létre lehetne hozni egy szabadkereskedelmi övezetet, az ezen kívül esőktől pedig kikényszeríthetnék a környezetvédelmi beruházásokat. Ha az Egyesült Államok, Kína és az EU így gondolkodna, ahhoz mindenkinek alkalmazkodnia kellene - emelte ki.
Áder János szerint erre azért is nagy szükség lenne, mert ha nincs a koronavírus-járvány 2020-ban, akkor messzebb lenne a világ most a párizsi célkitűzésektől, mint öt évvel ezelőtt.
