Ma bíróság elé állíthatják Mianmar – katonai puccsal február 1-jén, választási csalás ürügyén – megbuktatott kormányának őrizetbe vett, és azóta is fogdában tartott vezetőjét. Aung Szan Szú Kji szabadon engedéséért és a hadsereg fellépése ellen tömegek tüntetnek. A demonstrálókra néhol tüzet nyitottak a katonák, akik közül egyre többet vezényelnek az utcákra az országos tiltakozások megfékezése végett. Az információáramlást pedig az internet szinte teljes lekapcsolásával próbálja megakadályozni a hatalom.
Bíróság elé kerülhet ma Aung Szan Szú Kji, a február 1-jén katonai puccsal megbuktatott mianmari kormány vezetője, aki őrizetben várja sorsa további alakulását. Eredetileg hétfőn kezdődött volna a tárgyalása, ám a katonai vezetők két nappal meghosszabbították az őrizetét, és emiatt a bírósági tárgyalást is el kellett halasztani.
Az ellene felhozott vádak között szerepel a vámelőírások megsértése és kézi rádió-adóvevők engedély nélküli birtoklása. A telekommunikációs eszközökből tízet is találtak a nála tartott házátkutatáskor. Bár az adóvevőket a biztonsági személyzet tagjai használták, a politikusnőt ezért a legrosszabb esetben két év szabadságvesztéssel is sújthatják.
Az erőszakos hatalomátvételt már országok tucatjai ítélték el, egyszersmind követelve a törvényesen megválasztott kormányfő szabadon bocsátását. Mianmarban kezdettől fogva tömegek tüntetnek a puccsisták ellen, s követelik a hazája erőszakmentes demokratizálásáért majdnem 40 éve küzdő Szú Kji elengedését. Ám rajta kívül még sok politikus került házi őrizetbe (köztük miniszterek és a parlament 476 képviselőjének többsége) vagy börtönbe.
Az ország elnökét is megfosztották szabadságától. Vin Mjintet azzal vádolják, hogy megsértette a koronavírus-járvány elleni szabályokat. Ha bűnösnek találják, akár három év börtönfogságra is ítélhetik.
A hadsereg az új parlament (február 1-jére tervezett) megalakulása előtt néhány órával vette át a hatalmat, és tartóztatta le az általa veszélyesnek ítélt politikusokat. A gyanú szerint mindez Kína ösztönzésére történt. Peking azonban tagadja, hogy köze lenne a történtekhez.
A főtisztek azzal indokolták a lépést, hogy a kormány nem vette figyelembe a tavaly novemberi parlamenti választással kapcsolatos panaszokat. A választást Szú Kji pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elsöprő fölénnyel nyerte, ami felháborította a hadsereget és az általa támogatott Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártot (USDP), amely azt állította, hogy csalás miatt vesztett. A katonák azonban még nem mutattak be bizonyítékot állításuk igazolására, pedig a választási bizottság tagjait is letartóztatták és kifaggatták.
A puccsisták szinte azonnal – egy évre szóló – rendkívüli állapotot hirdettek az országban, és éjszakai kijárási tilalmat vezettek be. Ennek ellenére már az első naptól kezdve rendszeresek a rezsimellenes tömegtiltakozások országszerte. A hadsereg a hétvégén mindenütt lekapcsoltatta az internetet, hogy így akadályozza meg az információáramlást, illetve a tiltakozások szervezését a közösségi oldalakon, miközben erősítést küldött több vidéki városba, ahol az utcákon már páncélozott harcjárművek is megjelentek. Sokan ebből arra következtetnek, hogy a hadsereg irányítói hamarosan le akarnak számolni a puccs ellen tiltakozókkal.
Az utóbbi napokban több településen is összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel és a katonákkal. A biztonsági erők néhol tüzet nyitottak az elégedetlenkedőkre, miközben könnygázzal, vízágyúkkal és füstbombákkal is igyekeztek feloszlatni a tömeget. A demonstrációkkal összefüggésben már több száz embert tartóztattak le.
A feszültség egyre nagyobb az országban, különösen azóta, amióta a tábornokok hétfőn fenyegetések sokaságát jelentették be. Nyilatkozatukból kiderül, hogy a tüntetők súlyos börtönbüntetést is kaphatnak.
Az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és több európai uniós tagország burmai nagykövetsége felszólította a hadsereget, hogy ne alkalmazzon erőszakot „a tiltakozókkal és civilekkel szemben, akik törvényes kormányuk megbuktatása ellen tüntetnek”. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa ugyanakkor azt követelte a katonai vezetéstől, hogy engedje szabadon Szú Kjít, és adja vissza neki a demokratikusan megszerzett hatalmat.
