Szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Bilderberg-csoport éves találkozója a lisszaboni Pestana Palotában. A szokásos titoktartás mellett. A zártkörű társaságról a külvilág nem sokat tud, sőt sokan azt tartják róla, hogy az emberiség és a bolygó kiemelten fontos ügyeit a tagság és a hozzájuk köthető titokzatos (pénzügyi) hatalmak képviselői a háttérből befolyásolják, irányítják, vagy döntik el.
A hétvégén tartják meg a Bilderberg-csoport éves találkozóját. A helyszín ezúttal Lisszabon, illetve az ottani fényűző Pestana Palota szálló, amelyet egy pompás magánpark vesz körül. És biztonsági emberek és rendőrök hada. Merthogy az 1954-ben alakult csoport munkájában, illetve éves találkozóin nem akárkik vesznek részt, hanem azok a kiváltságos kiválasztottak, akik (leendő) csúcsvezetőként meghatározó szerepet játszanak a nemzetközi (főleg az európai és az amerikai) politikai, gazdasági, tudományos, tömegtájékoztatási és üzleti-pénzügyi életben, valamint a NATO-ban és a nyugati titkosszolgálatoknál.
Az érdeklődő, bár nem elégséges információval rendelkező kívülállók szerint valójában a világ főurai, a háttérben titokban tologató szürke eminenciásai gyűlnek össze egy-egy ilyen alkalommal. A Bilderberg-csoportról ezért már régóta az a hír járja, hogy a globális elitet tömöríti, amely láthatatlan hatalomként befolyásolja, intézi az emberiség és a Föld kiemelten fontos ügyeit, illetve a világ vezetőinek döntéseit.
A csoport a titokzatos hatalmak szinonimájává vált. Bár a hivatalos közleménye szerint a találkozókon nem dolgoznak ki politikai állásfoglalásokat, titkossága miatt mégis minden Bilderberg-konferencia a leginkább bírált nemzetközi események közé tartozik.
Ellenfelei azt terjesztik róla, hogy napjainkra már a – bolygónk életét a kulisszák mögül irányító – legbefolyásosabb zártkörű társasággá nőtte ki magát. A Bilderberg-csoport tagadja ezt, s azt állítja, hogy összejövetelein nem születnek semmilyen világrengető döntések. Igaz, jegyzőkönyvek és egyéb feljegyzések, összefoglalók sem készülnek. A résztvevők állítólag csak kötetlenül és bizalmasan diskurálnak a világ dolgairól, elsősorban időszerű politikai, gazdasági-pénzügyi és társadalmi ügyekről.
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban kijelenthető, a titkos megbeszélések nem laza eszmecserék a „nagyok” között, hanem fontos egyeztetések, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a politikai életben, a gazdaságban és egyéb területeken, egy-egy személy szakmai pályájában, karrierjében, sőt a „kisemberek” életében is. A múltban sokszor megtörtént, hogy épp a Bilderberg-csoport ülésének egyik-másik résztvevője idővel fontos vezetői tisztségbe került. Ez persze lehet a véletlen műve is, ám a kétkedők másként látják. Úgy tudják, hogy Alfred Gusenbauer volt osztrák és három német exkancellár (Helmut Schmidt, Helmut Kohl és Angela Merkel), továbbá két korábbi brit kormányfő (Margaret Thatcher és Tony Blair) is ebbe a csoportba tartozik.
Bill Clinton is részt vett a csoport találkozóján (1991-ben), és a következő évben megválasztották az Egyesült Államok elnökévé. A befektetési bankár Emmanuel Macron 2014-ben kapott meghívást a bilderbergesek ülésére, majd 2017-ben francia államfő lett.
Több német politikus is azután került minisztérium élére, hogy ellátogatott a csoport évi találkozójára. Közéjük tartozik Volker Rühe, a védelmi és Wolfgang Schäuble, a belügyi tárca volt irányítója. Az USA-ból példaként említhető Colin Powell és Timothy Geithner. Az előbbi Georg W. Bush kormányzatának külügyminisztere, az utóbbi Barack Obama kabinetjének pénzügyminisztereként szolgált.
Az Európai Bizottság (EB) jelenlegi elnökéről, Ursula von der Leyenről pedig azt jegyezték föl, hogy négyszer is részt vett a csoport találkozóin (2015-ben, 2016-ban, 2018-ban és 2019-ben, azaz kinevezése évében). Jóval korábban hasonló utat járt be Romano Prodi, aki 1999-ben elment a Bilderberg-konferenciára, s még abban az évben az EB élére került.
Az EU kulcsfontosságú intézményének számító központi bank (ECB) exelnöke, Mario Draghi karrierje sem átlagos. Egyszer ugyanis tiszteletét tette a titokzatos rendezvények egyikén (2009-ben), két évvel később pedig az ECB elnökévé lépett elő.
A napirendre vett jelentősebb témáikról a csoport olykor tájékoztatja a közvéleményt, de a találkozókon rendezett beszélgetések tartalma nem nyilvános. Sőt tilos bármit közzétenni az elhangzottakról, illetve abból a dokumentumból, amelyben összefoglalják a legfontosabb megállapításokat, javaslatokat, ötleteket, az előterjesztők és megszólalók nevének említése nélkül. Az éves összejövetelekről jó esetben a résztvevők (egy részének) nevét tudhatjuk meg (olykor csak utólag), esetleg azt, hogy milyen témák kerültek napirendre. A hagyományokhoz híven újságírókat nem engednek be a szupertitkos eszmecserére, sőt a média képviselői a helyszínt sem közelíthetik meg.
Az idei napirendről és a vendégekről egyelőre alig tudni valamit. Az azért okkal feltételezhető, hogy a lisszaboni összejövetelen várhatóan kiemelt témaként foglalkoznak Ukrajna orosz inváziójával, a NATO-val, a bolygó jelenével és jövőjével, a globális gazdasági és társadalmi válság vonatkozásaival, az ázsiai országok, elsősorban Kína és India felemelkedésével, a mesterséges intelligenciával, az energetikai ágazat, továbbá a bank- és pénzügyi rendszer átalakulásával.
Nyitókép: Ezúttal a lisszaboni Pestana Palace szálló lesz a Bilderberg-csoport ideiglenes otthona (Fotó: Twitter)
