Kaisz Szaíd tunéziai elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a Bassár el-Aszad szíriai államfővel tartott pénteki tárgyalásait az Arab Liga dzsiddai csúcstalálkozóján – közölte a tunéziai elnöki hivatal. Aszad pedig a szélsőségesek elleni összefogással büszkélkedett hírügynökségek helyszíni jelentése szerint.
– Közösen lépünk fel a sötétség ellen! – jelentette ki a szíriai elnök egy tunéziai televíziónak nyilatkozva Dzsiddában, utalva mind a Tunéziában, mind Szíriában a hatalom által szélsőségesnek bélyegzett erőkre utalva. – Tunézia az iszlamista gondolkodásmód melegágya volt valamikor, de Kaisz Szaíddal való találkozóm után meg vagyok győződve arról, hogy az emberek nem változtak meg ott, és Tunézia ugyanolyan, mint volt – tette hozzá.
A 2010-ben éppen Tunéziából kiindult forradalmi hullám, az arab tavasz ottani eseményei eredményeképpen Tunézia Aszad egyik legélesebb bírálója volt, Szaíd személyében azonban a tunéziai vezetés 2019 óta ismét egyre nagyobb hatalmat összpontosít a kezében. 2012-ben Tunisz is megszakította diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal, de idén áprilisban helyreállította.
A csúcstalálkozón felszólalt az ügyvezető libanoni kormányfő is. – A (szíriai) menekültek visszatérése nem valósítható meg, ha a nemzetközi közösség támogatásával az arabok nem egyesítik erőiket – jelentette ki Nadzsib Mikáti. – A két nép testvériségébe vetett hitből és humanitárius megfontolásokból Libanon soha nem habozott kinyitni a kapuit a szír menekültek előtt, ám a helyzet elérte azt a pontot, ahol már sem az infrastruktúra, sem a társadalmi és a politikai közösség nem tud több nyomást elviselni – mondta.
A csúcstalálkozón jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Hivatalának közleménye szerint elsősorban a béketervéről tárgyalt a szaúdi koronaherceggel, valamint az ukrajnai helyzetet ismertette, és az ország újjáépítését célzó befektetések lehetőségéről érdeklődött. A találkozón Zelenszkij kijevi látogatásra invitálta a koronaherceget.
A csúcstalálkozón felszólalva Zelenszkij sürgette a résztvevőket, hogy álljanak ellent Moszkva befolyásának, és vegyék fontolóra az általa javasolt béketervet, amely magába foglalja az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai muszlim közösségek is a háború áldozatai: – A Krím volt az első (terület), amely megadta magát az orosz megszállásnak, s a legtöbben, akik ettől az elnyomástól szenvednek a félszigeten, muszlimok – mondta, utalva a tatárokra.
– Biztosan állítom, hogy önök közül senki nem volna hajlandó betolakodók javára lemondani az országa egyharmadáról – jelentette ki Zelenszkij.