Meggyőző fölénnyel nyerte az előrehozott elnökválasztást Raul Hadzsimba, az abháziai ellenzék vezetője. A világon senki által el nem ismert nyugat-kaukázusi orosz bábállamban tartott vasárnapi voksoláson négy jelölt indult. A tegnap ismertetett végeredmény szerint Hadzsimba a szavazatok közel 51 százalékát kapta, a legveszélyesebbnek tartott ellenfele, Aszlan Bzsanyija azonban csak a voksok 36 százalékát szerezte meg. A két másik jelöltet a választók összesen tíz százaléka támogatta.
A választást azért kellett idő előtt megtartani a Fekete-tenger partján fekvő parányi „országban”, mert az elnök még június elején lemondott. Alekszandr Ankvabnak az ellenzék nyomására kellett megválnia a hivatalától. Vele együtt lemondott a kormány minden tagja is.
Az elnököt rengeteg bírálat érte a bűnözés elharapózása, a korrupció burjánzása és a szegénység növekedése miatt. Azt is felrótta neki az ellenzék, hogy tekintélyelvű elnöki rendszer kiépítésére törekedett. Feldühödött ellenzékiek – több ezer főt számláló – tömege május végén még az elnöki hivatalba is behatolt, követelve Ankvab azonnali távozását.
Lemondásakor olyan hírek keltek szárnyra, hogy Abházia a Krími félsziget mintájára hamarosan csatlakozhat a szomszédos Oroszországhoz. Ez eddig elmaradt, bár az Oroszországban élő abháziaiak nem bánnák az egyesülést. A Krími félsziget orosz bekebelezése előtt Abházia lakosságának nagy többsége ellenezte az „önállóság” feladását, és a hivatalos társulást Oroszországgal.
A júniusban lemondott Alekszandr Ankvab elnök és köre, valamint a parlamenti képviselők jó része szintén elutasította az oroszországi abháziaiak javaslatát. Több megfigyelő ezért azt valószínűsíti, hogy a politikai vezetés bukásának fő oka épp ez lehetett. Elemzők szerint Moszkva állíthatta félre az elnököt és a kormány minden tagját is, hogy helyükre olyan személyeket juttasson, akik alkalom adtán nem elleneznék az Oroszországgal létesítendő „társulási viszony” kialakítását.
A mindössze 8600 négyzetkilométer kiterjedésű, és mintegy 240 ezer lakosú Abházia önkényesen vált ki Grúziából. Az önállósodást – több tízezer halálos áldozatot követelő – háború előzte meg, amelyet 1992-ben és 1993-ban vívtak az abház fegyveresek a grúz hadsereggel. A terület függetlenségét eddig egyedül Moszkva ismerte el (2008-ban). Oroszország azóta védi az abház államiságot, ami azt jelenti, hogy Moszkva útmutatásai alapján illik viselkedni az ottani vezetőknek. Ezenkívül Oroszország gondoskodik arról is, hogy más hatalmak ne tegyék be a lábukat Abháziába, ahol emiatt a külföldi befektetők ismeretlenek. Igaz, a világ országai, közöttük a befolyásos hatalmak, nem is ismerik el a terület önállóságát, ahogyan a vasárnapi elnökválasztást sem.
