Az idei nagy tisztújítási folyamat részeként kezdte meg a hétvégén ötéves megbízatási idejét az új összetételű Európai Bizottság (EB). Az unió kormányának tartott, huszonnyolc tagú testületnek a májusban megválasztott – ugyancsak új összetételű – Európai Parlament (EP) a múlt hónapban szavazott bizalmat. Ezzel az EB az eredetileg tervezett időpontban, vagyis 2014. november elsején megkezdhette munkáját.
A bizottságba az uniós tagállamok egy-egy személyt (biztost) jelöltek. A testületet nem bürokraták alkotják, hanem főként politikusok. Négy exkormányfő, volt miniszterek, valamint korábbi EU-biztosok és EP-képviselők kaptak benne helyet. A női biztosok azonban mindössze kilencen vannak, holott a bizottság új elnöke, az 59 éves Jean-Claude Juncker eredetileg sokkal többre számított. A 27 biztosi („miniszteri”) tisztségre a nemzeti kormányok azonban csak ennyi nőt jelöltek. Közülük az egyik, az olasz Federica Mogherini felel az uniós külügyekért és biztonságpolitikáért, de ő tölti be az EB hét alelnöki tisztségének egyikét is.
Juncker, aki korábban 19 évig Luxemburg kormányfője volt, a portugál José Manuel Barrosótól vette át az EB vezetését. Több változtatást jelentett be, és sok jogkört ruházott át hat alelnökére, akik mellé egy hetediket is kijelölt, első alelnöki minőségben. Ezt az új tisztséget, a holland exkülügyminiszter, Frans Timmermans tölti be, aki az EB-ben a jogalkotásért, az uniós intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiság és alapjogi charta betartásáért, továbbá a fenntartható fejlődésért felelős. A húsz „egyszerű” biztos külön-külön szakterülete(ke)t felügyel, kezdve a mezőgazdaságtól és vidékfejlesztéstől, az éghajlat- és energiapolitikától, a versenyjogtól, az oktatástól és a halászattól, az egészségügyig, az élelmiszer-biztonságig, a gazdasági és pénzügyekig, az adózásig, valamint az EU-csatlakozási tárgyalásokig.
Juncker elképzelése szerint az alelnökök – saját feladatuk ellátása mellett – a húsz „egyszerű biztos” tevékenységét is koordinálják. Brüsszelben nagy érdeklődéssel várják, hogy az újítás, illetve az új szerkezetű biztosi testület beválik-e.
Az unió központjában arra is kíváncsiak, sikerül-e megvalósítani Juncker tervét, amelyet már októberben ismertetett. Akkor a munkahelyteremtést és a fiatalok helyzetének javítását nevezte az egyik legfontosabb feladatának.
A cél megvalósítása érdekében az EB hamarosan 300 milliárd eurós befektetési programot dolgoz ki. Juncker szerint a program középtávon beindítja a gazdaság növekedését, s a fejlődés eredményeként nyíló új munkahelyekből a fiataloknak is jut majd bőven.
Az európai versenyképesség erősítése és a beruházások ösztönzése szintén fontos célkitűzései közé tartozik. Abban is érdekelt, hogy Európa nagyobb súllyal jelenjen meg a világban, az unió pedig megerősödve folytassa a nemzetközi versenyt. Juncker ugyanakkor már jó előre jelezte: a következő öt évben nem bővítik az EU-t.
