Elmenekült az ausztráliai Brisbane-ből az orosz elnök. Vlagyimir Putyin azért hagyta ott idő előtt a G20-ak hétvégi csúcstalálkozóját, mert a résztvevő országok magas rangú vezetői bírálatok özönét zúdították rá az ukrán válságban játszott orosz szerepvállalás miatt. A világ 19 legfejlettebb ipari és legnagyobb feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő országcsoport állam- és kormányfői eredetileg azért gyűltek össze a kelet-ausztráliai városban, hogy kétnapos találkozójukon elsősorban (világ)gazdasági kérdésekről, valamint az adócsalás és a korrupció elleni küzdelemről egyeztessenek.
A szombaton kezdődött értekezlet résztvevői elfogadtak egy közös, globális gazdaságélénkítő programcsomagot, amely Brisbane-i Akciótervként került be a tegnap befejeződött csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatba. A csomag lényege: 2018-ig kétszázalékos gazdasági növekedést (illetve kétezer milliárd dolláros összesített GDP-többletet) kell elérni a világban, több millió új, minőségi munkahely megnyitása révén.
Az akcióterv mintegy ezer intézkedést foglal magába, amelyek országonként határozzák meg a (világ)gazdaság felpörgetését szolgáló tennivalókat. A fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés megalapozása, valamint a foglalkoztatás élénkítése mellett a feladatok közé sorolja a strukturális reformokat, a bürokratikus akadályok lebontását, a világkereskedelem forgalmának növelését, a versenyképesség erősítését, és az infrastrukturális beruházások bővítését.
A résztvevők egy külön nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben támogatásukról biztosították az ebolajárvány elleni küzdelmet. A dokumentumot azonban már több szakértő is elítélte, mert szerintük kevés konkrétumot, és semmilyen pénzügyi kötelezettségvállalást nem tartalmaz. Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet pedig már előre figyelmeztetett: a G20-ak csaknem fele még át sem utalta az érintetteknek az ebola elleni harc támogatására korábban beígért pénzt.
Bár a csúcs fő célja a gazdaságélénkítő csomag összeállítása, illetve elfogadása volt, Moszkva szerepe az ukrán válság kialakulásában az első perctől kiemelt témaként szerepelt Brisbane-ben. Putyinra csak úgy záporoztak a kritikák (főként az uniós és az amerikai politikusok részéről) a Krím félsziget bekebelezése és az ukrajnai helyzet miatt.
Putyin elutasította a bírálatokat, és azzal védekezett, hogy „jó az esélye” az ukrajnai konfliktus rendezésének. Bár továbbra is tagadja, hogy hazájának köze lenne a válság kialakulásához, vagy az ukrajnai (orosz) felkelők támogatásához, a nyugati vezetők nem hisznek neki. Ráadásul Ausztráliában többen további szankciókkal fenyegették meg, ha Moszkva nem hagy fel a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával.
Több politikus, így Barack Obama amerikai elnök és Tony Abbot ausztrál kormányfő is felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna destabilizálásával. A válságban játszott szerepe miatt Moszkvát élesen bíráló Obama kijelentette: az Ukrajna elleni orosz agresszió az egész világot fenyegeti. Stephen Harper kanadai miniszterelnök pedig követelte Putyintól, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.
Akadt olyan vezető is, aki kezet sem akart fogni Putyinnal. A politikus kiközösítése jól látható a csúcstalálkozó résztvevőiről készített csoportképen is, amelyen az orosz elnök csak a szélen kapott helyet. Az utcán, illetve a csúcstalálkozó helyszíne előtt, az Ausztráliában élő ukránok egy csoportja szintén összegyűlt. Ők már alighanem fényképen sem szeretnék elnökként látni Putyint, s ezért zajos tüntetésen tiltakoztak ellene.
A rengeteg bírálat miatt Putyin úgy döntött, hogy inkább idő előtt hazamegy. Elhatározását azzal indokolta, hogy hosszú az út Oroszországig, és neki pihenésre van szüksége.
