2024. szeptember 3., kedd

Kémek kálváriája

Amióta az ukrán válság miatt elmérgesedett a viszony Oroszország és a Nyugat között, már a szemben állók kémei sem végezhetik „nyugodtan” a munkájukat. Korábban ugyanis gyakran előfordult, hogy a titkosszolgálatok felderítették az ellenfél valamelyik ügynökét, majd hagyták dolgozni, miközben rengeteg hasznos információt gyűjtöttek be a működéséről.

Ám az utóbbi időben mintha megváltoztak volna a játékszabályok. A szemben állók nem kímélik egymást, s hol valamelyik NATO-tagállam küld haza nemkívánatos orosz állampolgárokat, hol Oroszország utasít ki nyugati kémeket.

Nemrég egy német diplomatának kellett összecsomagolnia Moszkvában, és elhagynia állomáshelyét, amiért az oroszoknak nem tetsző tevékenységet folytatott. Előzőleg Berlinben szólítottak fel egy orosz állampolgárt Németország elhagyására, mert kémtevékenysége miatt nem szívesen látják arrafelé.

Az Ukrajnával szomszédos Lengyelországban szintén kémügyek borzolják a kedélyeket. Varsó kezdettől fogva bírálja Moszkvát a Krím félsziget annektálása, és a kelet-ukrajnai orosz szakadárok támogatása miatt. Ráadásul folyamatosan követeli a NATO katonai erejének növelését Kelet-Európában, amivel jelezni lehetne Moszkvának, hogy meddig nyújtózkodhat.

Az orosz–ukrán konfliktus miatt a lengyelek nagy többsége szintén az észak-atlanti katonai jelenlét megerősítését szorgalmazza Európa keleti térségében. A felmérések szerint a lakosság többsége azt szeretné, ha növelnék a NATO katonai jelenlétét Lengyelországban, ahol a válság miatt már módosították a katonai doktrínát is. Ennek részeként a lengyel haderő nagy részét az ország (dél)keleti térségébe, az ukrán határ közelébe vezénylik át.

A változás élénken foglalkoztatja Moszkvát. Az orosz hírszerzők igyekeznek minél többet megtudni a lengyel katonapolitikai változásokról és a hatalmas haderő átcsoportosításáról.

Moszkva intenzív érdeklődése miatt Varsó októberben több orosz diplomatát nyilvánított nem kívánatos személynek, majd utasított ki Lengyelországból a státusukkal össze nem egyeztethető tevékenységük miatt. A lépésre nem sokkal azután került sor, hogy a hatóság őrizetbe vett egy lengyel katonatisztet, aki gyaníthatóan Oroszországnak kémkedett.

A Kreml barátságtalannak és megalapozatlannak minősítette a döntést, és megfelelő válaszintézkedést helyezett kilátásba. Ennek keretében Oroszország nemrég lengyel diplomatákat küldött haza.

A NATO végvidékén, az Oroszországgal határos Észtországban ugyancsak aktív kémtevékenység folyik. Az orosz titkosszolgálat ráadásul olyannyira felbátorodott, hogy szeptemberben behatolt észt területre, s elrabolta a helyi kémelhárítás egyik tisztjét.

A közeli Litvánia ugyancsak kiemelt célpont. Az élénk orosz „érdeklődés” miatt a balti ország november óta már két állampolgárát is bíróság elé állította. Azzal vádolják őket, hogy Moszkvának kémkedtek.