Az Al-Kaida jemeni ága és valószínűleg az Iszlám Állam (IÁ) állhat a Párizsban múlt héten elkövetett terrorista merényletek mögött, amelyeket három nap alatt három vallási fanatikus hajtott végre, megölve 17 embert, húszat megsebesítve. A francia fővárosban működő Charlie Hebdo vicclapot szerdán megtámadó, s ott borzalmas vérfürdőt rendező Said és Chérif Kouachi fivérek (2001-ben) Jemenben voltak fegyveres kiképzésen a nemzetközi terrorhálózat helyi csoportjának egyik táborában.
Az Al-Kaida a hétvégén magára vállalta a párizsi hetilap ellen elkövetett (12 halálos áldozatot követelő, s 11 személy sérülésével járó) merényletet, sőt további terrorakciókkal fenyegette meg Franciaországot.
A harmadik merénylő, Amedy Coulibaly valószínűleg az IÁ-val állt kapcsolatban. A terrorelhárítók vele is végeztek, ahogyan a Kouachi testvérekkel.
A fanatikus iszlamista terrorista mozgalmak, illetve követőik mindhármukat ünneplik; hősként és mártírként tekintenek rájuk, s bosszút forralnak. Coulibaly anyja és nővérei a hétvégén másként cselekedtek: elítélték a szélsőségesek párizsi merényleteit, és mély megrendülésüket fejezték ki az áldozatok családtagjainak.
A szélsőségesek fenyegetései miatt a brit hatóságok a legmagasabb terrorkészültség bevezetésére készülnek a szigetországban. Az IÁ jelentette veszély miatt a kormány már tavaly nyáron fokozta a biztonsági intézkedéseket. London azóta különösen tart attól, hogy Nagy-Britanniára ismét lecsapnak a terroristák.
A brit főváros 2005 júliusában már megtapasztalta, hogy milyen is az. Akkor négy – brit állampolgárságú iszlám fanatikus férfi – összehangolt öngyilkos merényletet követett el a londoni metrón és egy autóbuszon. A robbanásokban ötvenhatan meghaltak, hétszázan megsebesültek. Békeidőben ilyen jellegű és méretű pusztítás még nem érte az országot.
A hírszerzés szerint a terrorveszély napjaink Nagy-Britanniájában a tíz évvel ezelőttihez hasonló méreteket öltött. A szigetország azért van kitéve ismét a terroristák támadásának, mert Franciaországhoz és több tucat másik államhoz hasonlóan bekapcsolódott az IÁ ellen néhány hónapja indított – amerikai vezetésű – légitámadásokba.
A helyi média arról számolt be, hogy a titkosszolgálatok harmincnál több személyt figyelnek, akik kötődnek az IÁ-hoz, és nagyon komoly veszélyt jelentenek Nagy-Britannia biztonságára. A fanatikusoknak ez a csoportja és további, legalább 120 iszlamista szélsőséges állítólag bármikor képes végrehajtani a párizsihoz hasonló merényleteket.
A veszély nagyságát jelzi, hogy a brit terrorelhárítás (ahogyan korábban a francia is) az utóbbi időben már több merényletet meghiúsított.
Nemcsak az IÁ elleni nemzetközi koalíció tagállamainak, vagy az Al-Kaida ellen küzdő országoknak van okuk rá azonban, hogy féljenek a fanatikus iszlám terroristáktól, hanem a Vatikánnak is. A pápai állam védelmét az olasz hatóságok már a párizsi merényletek után megszigorították.
Az illetékesek Rómában ugyanis attól tartanak, hogy a Szíria és Irak egy részében kalifátust kikiáltó IÁ szélsőségesei lecsaphatnak a Vatikánra is. Az olasz hatóságok azzal nyugtatják a lakosságot, hogy jelenleg semmi nem utal terrortámadásra.
Ferenc pápa tegnap a vallási fundamentalizmus elutasítására kérte a politikusokat, egyházi vezetőket és az értelmiségieket. Különösképpen a muszlim világ kiemelkedő személyiségeitől várná el, hogy elítéljék el a „vallás bármilyen fundamentalista és szélsőséges értelmezését, amelyet erőszakos cselekmények igazolására használnak fel”.
A Vatikánban működő nagykövetek előtt mondott beszédében elítélte a terrorizmust, az erőszakot, az emberrablásokat, a háborús konfliktusokat, és védelmet követelt a közel-keleti keresztényeknek. Változtatást sürgetett a menekültekkel és bevándorlókkal szemben tanúsított eddigi magatartásban is.
